Read Ebook: Őszi fény: Ujabb elbeszélések by J Kai M R

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 3293 lines and 81714 words, and 66 pages

S csakugyan fia sz?letett.

A herczeg, fogad?s?hoz hiven, oda aj?nd?kozta a Jud?s-p?nzt a Boldogs?gos Sz?zr?l nevezett szupraszeli kolostornak.

Ekkor azt?n a bielistoki rabbi: ut?dja a Jitzchak Ben Men?chimnak, az ?sapj?t?l kimondott ?tok el?v?l?se ut?n, ezt az ?j ?tkot z?dit? a herczeg fej?re:

<>

Ez m?g rettenetesebb ?tok egy lithv?n f?nemesre, mint az el?bbi volt.

Moszkowszky sztaroszta hitt az ?tkoz?d?sokban. A haz?tlan n?pnek ez az egyetlen fegyvere.

?s t?bb fia nem sz?letett ann?l az egyn?l. Maga is ?zvegyen maradt.

Ha lett volna ?t-hat fia: fittyet vetett volna az eg?sz babon?nak. Mind valamennyin csak nem teljes?lhet be az ?tok. De mikor csak az az egy van. Azon k?nnyen hatalmaskodhatik a v?gzet.

Ez fogja ?r?k?lni a roppant bielistoki uradalmat; a f?nyes kast?lyt, a kincseket. ?s mindez nem fogja ?t meg?vni att?l, hogy v?gre is paraszt legyen bel?le ?s az ivad?kaib?l.

A sztaroszta ?gy ?rizte ezt a fi?t suhanczkor?ig, hogy m?g csak ne is l?sson parasztot: tudom?sa se legyen r?la, hogy ilyenek is vannak a vil?gon. A csel?djeit is mind schlachcziczokb?l v?logatta. A schlachczicz m?g a b?rk?nt?sben is nemes ember.

M?g sem tudott megszabadulni a f?lelemt?l.

Elment a p?sp?kh?z tan?csot k?rni.

A p?sp?k azt mondta neki, hogy nevelje a fi?t papnak, akkor lehetetlen neki parasztt? lenni.

Ez a megold?s nem tetszett a sztaroszt?nak. ?mb?r ez lett volna a legbiztosabb letromfol?sa az ?toknak. Mivelhogy ha az egyetlen fiub?l p?sp?k lesz, akkor annak nem lehetnek fiai ?s ?gy a sztaroszta unok?ib?l nem lehetnek parasztok.

De ? azt akarta, hogy a Moszkowszky-csal?dfa ?gai tov?bb n?jenek az ?gbe.

Akkor egy m?sik tekint?lyhez fordult: a krakk?i f?kincst?rnokhoz. Mihez fogjon, hogy az ? fi?n ?s unok?in be ne teljen az ?tok, hogy utols? parasztok legyenek az orsz?gban?

A kincst?rnok azt a tan?csot adta neki, hogy tegyen le a londoni bankn?l egy milli? tall?rt a fia nev?re: onnan azt semmi hatalmass?g el nem veszi. Ezzel biztos?tja a fi?t is, az unok?it is minden olyan es?ly ellen, mely valakit abba a k?nyszerbe hozhat, hogy parasztmunk?val keresse a kenyer?t.

A sztarosztnak ez sem volt j?. Az egy milli?t ugyan el? tudta volna teremteni, hanem a londoni bankhoz nem volt bizodalma. Csak nem r?g t?rt?nt, hogy egy ?sszeesk?v? banda ki akarta rabolni a londoni bankot. Egy hajsz?lon mult, hogy a mer?nylet nem siker?lt. S m?g az is ?l?nk eml?kezetben volt, mid?n a tr?nk?vetel? Stuart bet?r?se alkalm?val egyszerre ?gy megrohanta a publikum a londoni bankot, hogy az a visszafizet?seket csupa shillingekben ?s sixpencekben l?tta j?nak teljes?teni. - Ha valaki ma megborotv?lkozik s odamegy a londoni bankhoz egy milli?t felvenni ?s azt neki csupa garasokban ?s pet?kokban sz?ml?lj?k le a mark?ba, mire visszaker?l, az ?v?be dughatja a szak?ll?t.

Volt egy lelk?sz a sztaroszta uradalm?ban; ott lakott ?pen a sz?kv?ros?ban: tiszteletes Klausner Gottlieb uram. ? volt a luther?nus hitk?zs?g lelkip?sztora. A hivei t?bbnyire k?zm?vesek, iparosok voltak, a kik Brandenburgb?l sz?rmaztak ide.

A luther?nus papr?l csak annyit tudott a sztaroszta, hogy az soha sem alkalmatlankodott n?la semmif?le k?relemmel. A hiveivel egy?tt ? is igen csendes ember. Ezek nem mutogatj?k a k?ls? viselet?k?n, hogy ?k mif?le vall?shoz tartoznak; nem im?dkoznak az utcz?n; m?g csak nem is harangoznak: tornyuk sincsen.

Egy nap m?gis f?lkereste a lelk?sz a sztaroszt?t fejedelmi f?ny? palot?j?ban.

A sztaroszta szivesen fogadta a tisztes urat.

Klausner Gottlieb mindenekel?tt bocs?natot k?rt az alkalmatlankod?s?rt, azut?n pedig engedelmet az el?adand? nagy k?relemhez, a melylyel serenissime szine el? j?rulni b?torkodik.

Akkora feneket keritett a dolognak, hogy a sztaroszta azt hitte, legal?bb is egy tornyot k?r a temploma sz?m?ra, tele harangokkal.

Pedig az ut?lj?ra is nem k?rt t?le egyebet, mint engedelmet a fia sz?m?ra, hogy a k?lf?ldre kimehessen tanulm?nyait folytatni. Az engedelemokm?nyt is k?szen hozta, sz?pen lekalligrafi?zva, csak a nev?t kellett a f??rnak al?kanyar?tani s a pecs?tj?t r??tni.

Ezt ugyan hamar megtehette.

Azonban teljesen kiv?nt ?rtes?lni.

- Mi a keresztneve a fiadnak, atyus?

- Henrik.

- Mennyi id?s?

- Tizenhat.

- ?pen annyi, mint az ?n fiam. H?t te, szent atya, h?ny ?ves vagy?

- Isten kegyelm?b?l negyvenh?t.

- ?pen annyi, mint ?n. M?g t?n egy napon is sz?lett?nk.

- Az ?n vil?graj?vetelem Aranysz?ju szent J?nos napj?ra esik.

- Az eny?m is. Ez nagyon der?k. H?t m?rt akarod a fiadat kik?ldeni k?lf?ldre? De m?g olyan messze? A p?risi Sorbonneba.

- Az?rt, hogy a tudom?nyokban t?k?letes?tse mag?t.

- S mi?rt kell neki a tudom?nyokban t?k?letes?teni mag?t?

- Az?rt, hogy ne legyen paraszt.

Ez a sz? a sziv?t ?t?tte meg a sztaroszt?nak.

- H?t ha tud?s lesz, akkor nem lehet paraszt?

- Nem. A tud?s mindenkor ?s minden?tt nemes.

- Hallottad tal?n, szent aty?m, min? ?tokkal fenyegetett meg engem egy rabbinus?

- Mindenki tudja azt.

- S lehet?nek tartod, hogy az beteljes?lj?n?

- Ezen a vil?gon minden lehet?.

- De a te okoskod?sod szerint: a ki tud?s, az nem lesz paraszt soha.

- Fentartom az ?ll?t?somat. A nagy uradalmakat visszakobozhatja az, a ki adom?nyozta; a f?nyes cz?mereket ?sszet?rheti az a k?z, a mely f?l?kes?t?; de a tudom?nyt, a mi a fej?nkben ?s a sziv?nkben ?l, nincs az a cs?sz?r ?s kir?ly, a ki elvehesse t?l?nk s ha a fiainknak tudom?nyt hagyunk ?r?ks?g?l: azokb?l nem csin?l parasztot a vil?g semmi hatalmass?ga. Bocs?ss meg, hogy ilyen vakmer? besz?dre emeltem szavamat.

- Engemet emelt?l f?l vele, testv?rem az Urban! Most gyult m?r az agyamban igaz vil?goss?g. ?n is tud?ss? fogom nevelni a fiamat. Esze van hozz?, akarata is. Eddig ?n tartottam vissza a k?nyvbuj?st?l. Hadd menjen ki ? is egy?tt a fiaddal k?lf?ldre. Legyen a te Henriked az ? fel?gyel?je, bajt?rsa. ?gy j? kezekben fogom ?t tudni. ?s azut?n mind a kett?nek a k?lts?geit ?n fogom viselni. Lakjanak egy szob?ban, egyenek egy keny?rb?l. Az ?n fiamnak se legyen k?l?mb dolga, mint a tiednek. Szokja meg mindazt, a mit egy ifjunak meg kell szokni, a ki az esze ut?n akar nemes ember lenni. Beleegyezel br?der?

Klausner Gottlieb el?rz?keny?lten nyujt? kez?t a sztaroszt?nak. Az h?trakapta a mag??t: azt hitte, kezet akar cs?kolni. Ne f?ljen att?l! A luther?nus pap nem cs?kol kezet senkinek, a ki vele egy nemen van. Hanem azut?n mag?hoz ?lelte a papot.

- J?l van! Bruder! ?ll az egyess?g?nk. Hanem egy f?lt?telt k?t?k hozz?. Egy szolg?latot a te Henriked r?sz?r?l. Ez abb?l fog ?llni, hogy miut?n Franczia- ?s N?metorsz?gb?l hetenkint k?tszer j?n hozz?nk a posta: a te Henriked minden post?val irjon te neked levelet, mag?r?l ?s az ?n fiamr?l: hogy vannak, min? el?menetelt tettek?

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet