Read Ebook: Szindbád utazásai by Kr Dy Gyula

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 914 lines and 31438 words, and 19 pages

SZINDB?D UTAZ?SAI

IRTA

KR?DY GYULA

BUDAPEST, 1912.

SINGER ?S WOLFNER KIAD?SA

Minden jog fentartva.

HUNGARIA K?NYVNYOMDA BUDAPEST.

SZINDB?D UTAZ?SAI

Ifju ?vek.

A podolini kolostorban, - gondolta mag?ban egyszer egy ?szes f?rfiu, ?jszaka, ?szfel?, odakint a h?ztet?k?n k?db?l val? k?m?nysepr?k j?rtak a nedves holdf?nyben, - volt, vagy van egy r?gi k?p, a k?pen torzonborz ember, a bajusza boglyasan felfel? kunkorod?, mint a h?s?k?, a szak?lla t?m?r ?s rozsdaszin?, mintha egy g?nd?rhaju n? v?r?sl? haj?b?l val? volna, a szeme k?t karika, benne hosszuk?s, vil?gosk?k szemgoly?, az arca pedig piros, mint a bor f?nye napos t?li d?len a feh?r asztalon: ez volt herceg Lubomirski.

Ki volt, mi volt a herceg, miel?tt kopottas, aranyozott r?m?k k?z?tt elfoglalta volna hely?t a r?gi kolostorban? - ez szorosan nem tartozik e t?rt?nethez. El?g az hozz?, hogy ott volt, a bolthajt?s alatt a falon, amelynek lehullott vakolat?n m?g itt-ott l?tszottak nyomai a falra f?st?tt k?peknek, amelyeken a r?gen megholt szentek j?tszadoznak egym?s k?z?tt. Szent Anna egy kis zs?molyon ?ld?g?lt, az arc?t meg?rintette a r?gis?g, csak k?t fak? szeme tekintgetett k?rd?leg a di?kokra, akik a folyos? kockak?vein csizm?ban kopogtak. Mintha ?lland?an a leck?k megtanul?s?r?l tudakoz?dott volna a szent asszony. Gy?rgy s?rk?ny?t ?ld?k?lte, - a k?z?pen helyet foglalt Lubomirski ur.

A kolostorban sok ingyenes n?vend?k volt ?s a der?k papok ?lland?an a karikaszem? herceggel riasztgatt?k a n?vend?keket.

A herceg hajdan?ban sz?p kerekre faragott kockak?vekkel j?rult az ?hitat terjeszt?s?hez, mid?n a kolostort ?pitett?k ?s ezen a r?ven a t?lvil?gr?l is belesz?l?sa volt a hanyag di?kok megint?s?be. A szeg?ny t?t fiuk, akik az egyenesre n?tt feny?erd?k k?z?l a kolostor vastag falai k?z? ker?ltek, tisztelettud?an emelt?k meg a sapk?jukat a pirosbor-arcszin? Lubomirski el?tt.

A podolini kisasszonyok, akik gy?nni j?rtak a papokhoz, mezei vir?got t?ztek a herceg r?m?j?ba ?s az asszonyok, akik egy p?r sz?z ?v el?tt csupa v?r?sszak?llu ?s torzonborz k?lsej? gyermekeket hoztak a vil?gra, ?ppen ugy im?dkoztak a herceg k?pe el?tt, mint a t?bbi szentek k?pein?l.

Ilyenform?n m?g halottaiban is Lubomirski volt az els? ?r a v?rosk?ban, a fiukat gyakorta Gy?rgynek keresztelt?k ?s Urnapj?n a v?rosh?za el?tti t?rs?gen nemcsak az ?reg Isten, de Lubomirski Gy?rgy tisztelet?re is elpukkantotta a hajdu mozsar?t.

Az ?szes ?r , abban az id?ben di?kfiu volt a kolostorban ?s a kolostor k?rny?k?n ?s a neve Szindb?d volt.

Szindb?d tisztelte Lubomirski urat, de a kalapj?t csak olyanform?n emelte meg el?tte, mint M?ller papirkeresked? el?tt, akinek egy s?t?t kapualjban volt a boltocsk?ja ?s a boltocsk?ban mindig s?t?t volt. ?s a s?t?ts?gben a term?szet elt?vesztette a rendet, mert M?ller b?csinak nem volt bajusza, de nagy, fekete, hamis le?ny?nak, F?nninak igenis volt bajusza. F?nni ez?rt sok?ig sz?gyenkezett, de egyszer j?tt egy fiatal tan?r a v?rosba, aki F?nni bajusz?t sz?pnek ?s h?d?t?nak nevezte. ?s F?nni boldog lett ?s boldogs?g?ban a Popr?dba ugrott a malomg?tn?l. Hogyan is volt ez a dolog teljes bizonyoss?ggal?

A hercegnek m?r csak az?rt se k?sz?nt valami nagyon al?zatosan Szindb?d, mert Kacsk??kn?l volt kosztosdi?k. Kacsk? b?csi szolgabir? volt, - azon r?gi szolgabir?k fajt?j?b?l, akik hajdan?ban az eldugott kis hegyi v?rosokban feltal?lhat?k voltak. Fiatal kor?ban t?n csak szolgabir?s?gi hajdu volt, k?s?bben irnok, mid?n tekint?lyes szak?llt n?vesztett ?s gyakorlatb?l megtanulta a k?zigazgat?st. A hasa is megn?vekedett ?s igy szolgabir? lett. A felvid?ki szolgabir?ban semmi sincs alf?ldi kart?s?nak hetykes?g?b?l: der?k ?s szolid emberek, nagy csal?dot alap?tanak, seg?tenek otthon a fav?g?sn?l ?s gyertya?nt?sn?l, ?s csak akkor haragusznak meg, ha kozm?s lett a leves. Kacsk? b?csi g?mb?ly? ?kl?vel az asztalra csapott.

- ?n vagyok a szolgabir?! - ki?ltotta.

Minka, szelidk?s, szomork?s ?s lesim?tott haju feles?ge ilyenkor csendesen felelt:

- Igen, de nem itthon.

- A l?nyaim el?tt mondod ezt nekem? - k?rdezte Kacsk? b?csi ?s a tenyer?b?l t?lcs?rt form?lt a f?l?hez, mintha valami bepanaszolt t?tot hallgatna ki az irod?ban.

- Azok az ?n le?nyaim, - felelte s?hajtva Minka n?ni. - A p?n szolgabir? ?deskeveset t?r?dik azzal, hogy valamikor f?rjhez is menjenek.

Ezut?n m?r nem volt m?s tennival?ja Kacsk? Gyula szolgabir?nak, mint gyorsan az irod?ba sz?kni. A kedves pip?j??rt a hajdut k?ldte haza.

A Kacsk?-kisasszonyok f?rjhezmen?s?vel val?ban nem l?tszott t?r?dni senki; h?rman voltak, sz?pre, nagyra, eg?szs?gesre termett hajadonok ?s Szindb?ddal egy?tt a h?z emeleti r?sz?ben laktak. Hetenkint felv?ltva egym?st, f?ztek. Magda az ?r?hust, Anna a k?poszt?t, mig R?za az ?des t?szt?t gyakorolta m?v?szettel ?s d?lut?nonk?nt, valamint est?nk?nt, mid?n Szindb?dnak valamely titokzatos okb?l el kellett hagyni a f?ldszinten lev? nagy csal?di szob?t , a kisasszonyok felv?ltott?k egym?st abban is, hogy az egyed?ll?tben f?l?s, tanulni nem nagyon szeret? Szindb?dot az elhagyatott emeleti szob?ba felkis?rj?k, vele a tanul?asztaln?l helyet foglaljanak ?s k?zimunk?juk mellett a v?gn?lk?li reg?nyeket elolvass?k. Magda ?s Anna annyira elmer?lt a reg?nyolvas?sba, hogy Szindb?d k?nyelmesen elaludhatott tanul?k?nyve felett. De R?za, aki ?ppen tizenhat esztend?s volt ?s m?g nem n?zte le t?ls?gosan a kamaszkod? Szindb?dot, gyakran kapott feh?r kez?vel a di?k s?r?, fekete haj?ba ?s hol komolyan, hol tr?f?san megr?zogatta azt. A di?k jajgatott. R?z?nak kipirosodott az arca ?s mind er?sebben huzta a Szindb?d haj?t.

- Tanulj, - ki?ltotta csillog? tekintettel, - mert isten bizony megbuktat a Lubomirski.

Szindb?d s?rg?sen hajolt k?nyvei f?l?, mig egyszerre az elhagyott emeleten, ahol az ?res szob?kban a zabos-zs?kok olyanform?n hevertek, mint odadobott halottak, egyszerre z?gni-b?gni kezdett a sz?l... R?za ijedten, lehunyt szemmel hallgatta egy darabig a szelet, azt?n a f?lelem mindink?bb er?t vett rajta ?s remegve, s?padtan simult a di?khoz, a fej?t a v?ll?ra hajtotta, a karj?val ?tkarolta a nyak?t...

Szindb?d ugyancsak annyira megijedt a visszhangz? sz?lt?l, hogy a lapot sem merte megford?tani a k?nyvben, pedig m?r eg?szen j?l tudta azon az oldalon lev? leck?j?t.

Teh?t akkoriban, amid?n Lubomirski Gy?rgy herceg vigy?zott a podolini di?kokra ?s bivalyb?rkezty?s kez?ben kardmarkolatot tartott, amely markolaton pontosan l?that?k voltak az akkori szentek k?pm?sai, - akkoriban, mid?n Kacsk? R?za j?kedvvel, ambici?val ?s kis szerelemmel huzogatta Szindb?d haj?t, valamint a v?ll?ra hajtotta a fej?t, mid?n e b?ntet?st kiosztotta, volt egy fiu, aki a hittanban, ministr?l?sban ?s szentk?pek tisztelet?ben legels? volt, akit ez?rt, vagy m?s?rt Gergely p?p?nak hivtak a r?gi kolostor n?vend?kei. Gergely p?pa pupos fiucska volt ?s olyan finom arca, feje volt, mint a szent osty?nak, amelyet hetenkint mag?hoz vett. - Szindb?d b?r gyakran megverte Gergely p?p?t, m?gis bar?ts?got sz?tt vele, s?t egyszer d?lut?n, mid? ?ppen R?za ?lt a tanul?asztal mellett a Kacsk?-h?zban, hogy Szindb?d tanulm?nyaira fel?gyeljen, - a pupos fiut meghivta mag?hoz. Bizonyosan az?rt, hogy dicsekedjen el?tte R?za bar?ts?g?val, R?za sz?p szem?vel ?s feh?r kez?vel.

Gergely p?pa l?togat?sa igy t?rt?nt: R?za sz?talan ?s komoly volt eg?sz id? alatt, len?z?leg b?nt a k?t fiuval ?s sehogysem akart Szindb?d haj?ba kapni, amit azel?tt soha el nem mulasztott.

Majd ahelyett, hogy Szindb?d v?ll?ra hajtotta volna a fej?t, ahelyett, hogy ?tkarolta volna nyak?t, szinte durv?n r?f?rmedt:

- Csod?lom, hogy a Lubomirski megt?r ilyen rossz di?kot a kolostorban.

A pupos Gergely p?pa t?gra nyitotta f?nyes l?zas szem?t ?s szinte megb?v?lve n?zte R?z?t feh?r h?ziruh?j?ban, hol meztelen karjain megfesz?lt az ujjas ?s domboru kebl?n a gy?ngyh?zgombok csendesen emelkedtek.

De R?za csufol?dva a h?t?ra ?t?tt:

- Nini, ennek a fiunak pupja van, mint a tev?nek.

Gergely p?pa les?t?tte a szem?t, csendesen felpirult az arca, majd k?nnyes szemmel t?vozott az emeletr?l.

Azon az est?n Szindb?d valamely keser?s?get ?rzett, amid?n R?za kedveskedve turk?lt a haj?ban, hamvas arc?t v?ll?ra fektette ?s er?sen a v?ll?ba kapaszkodva, hint?zta mag?t a sz?ken. Folyton a pupos fiu k?nybeborult tekintete l?tszott el?tte ?s ugyanez?rt er?sen a tanul?sra adta mag?t, hogy R?z?t ezzel is boszantsa.

- Ugyan, mit szeret azon a b?k?n? - k?rdezte R?za inger?lten, mid?n Szindb?d le sem vette szem?t a k?nyvr?l.

Kinyujt?zkodott, fel?llott ?s lust?n az ablakhoz l?pett. Az este - l?gy, juniusi este, - egy kis hegynek kanyarod? utc?nak meghat?rozhatatlan, z?mm?g? hangjait lopta lentr?l a szob?ba, a t?voli hegyek fel?l elt?nedez? csillagocsk?k bukkannak fel, mint buj?sdit j?tsz? gyermekek.

- Tanuljon ezentul a pupos b?k?val, - mondta k?s?bben eg?szen elkomolyodva, R?za. - Tan?tsa latinra ? mag?t, ha annyira szereti.

Ez a fellegecske okozta, hogy Gergely p?p?val m?snap d?lut?n f?r?dni ment a Popr?dba Szindb?d, mint ak?r a legjobb bar?tj?val.

A Popr?d ott kanyargott a r?gi kolostor alatt ?s a gerend?kb?l ?sszer?tt g?tak k?z?tt m?lyen, csendesen ?s feket?n vonult meg, mint egy t? vize. K?nn, a foly? k?zep?n vigan, j?t?kosan, szinte kacagva szaladtak a habok, mintha a hegyek k?z?tt utaz? fuvarosokt?l tanult?k volna a j?kedv? kocsik?z?st, f?ty?r?szve, dalolgatva, iszogatva megtenni az utat egyik orsz?gb?l a m?sikba.

A fiuk term?szetesen a m?ly, csendes vizben f?r?dtek, kez?kkel megkapaszkodva a gerend?k vaskapocsaiban, l?b?lt?k magukat a fen?ktelen vizben.

A kis pupos teljes biztons?gban ?rezte mag?t a nagyszer? ?s b?tor Szindb?d t?rsas?g?ban, s?t egyszerre diadalmasan ?s vigan igy ki?ltott fel:

- Hiszen a foly?nak itt feneke van, - sz?lt ?s v?kony l?bait lefel? nyujtogatta. Tint?s ujjaival elbocs?totta a vaskuty?t ?s hangtalanul elmer?lt a vizben. Szindb?d csak furcsa pupj?t l?tta egy m?sodpercig a foly? felszine alatt, azt?n hosszadalmas csend lett a vizen, a t?jon, a nagy h?rsf?k alatt, mintha a kolostort b?v?svessz? ?rintette volna ?s az is meghalt volna nyomban, mint az ezeregy?jszak?ban.

Szindb?d a partra ugrott, mintha r?k csipte volna meg a l?b?t, a mozdulatlan vizre b?mult, egy let?rt fa?ggal megkavarta a vizet, - azt?n sebesen mag?ra kapta ruh?it. Sz?tlanul, ?sszeszoritott sz?jjal futni kezdett a fahid ir?ny?ba, amely mint egy nagy p?k terpeszkedett hosszu l?baival a Popr?d felett. Emberekkel tal?lkozott utk?zben, akik fejcs?v?lva n?ztek a s?padtan fut? kisfiu ut?n ?s Szindb?d szinte hallani v?lte, amint a titokzatos Lubomirskit emlegetik.

A hidn?l k?t?len cs?nak ringott. A di?k zsebk?se ?les volt, hisz szabad ?r?iban egyebet sem tett, mint a k?s?t k?sz?r?lte. A k?t?l el volt metszve egy pillanat alatt ?s a cs?nakot m?r vitt?k lefel? a gyors habok, lefel? a foly?n ?s Szindb?d kimeresztett szemmel b?mult el?re a nagy h?rsf?k fel?... H?tha ott himb?l?dzik ism?t a vaskuty?n a pupos Gergely p?pa ?s az eg?sz dolog nem volt egy?b rossz tr?f?n?l...

De a hely, ahol a foly? mintegy ?lm?t alussza, most is olyan csendes volt, mint n?h?ny perc el?tt. A cs?nakot Szindb?d ?vatosan arra a helyre korm?nyozta, ahol Gergely p?pa elmer?lt ?s az evez?t m?lyen a vizbe nyujtotta. Majd a kez?vel nyult a vizbe, mintha ott volna a k?zelben Gergely p?pa... Azt?n csendesen evezni kezdett lefel? a foly?n. Meg-meg?llott, az evez? m?r r?gen a sek?ly Popr?d kavicsos medr?t kavarta, nagy k?vek bukkantak fel a t?volban a viz m?ly?n, egy pillanatig mind megannyi Gergely p?p?k, egy piros pisztr?ng ijedten suhant tova ?s a foly? ugy csillogott, habzott, mintha olvasztott ez?st?t sz?rne valaki egy nagy szit?n.

A kolostor mellv?dei lassan elmaradtak, s?rga ?s piros szinben csill?ml? gy?m?lcsf?k huz?dtak tova, a z?lds?ges kertben Priv?nka tan?r gyoml?lt csizm?ban ?s felgy?rt reverend?ban, Szindb?d ijedten hasalt a cs?nak fenek?re.

Azt?n tov?bb evezett ?s a kolostor messzire elmaradt. Bokrok hajoltak a viz f?l?, de a bokrok alatt csup?n egy korhadt feny?gerend?t tal?lt.

M?r k?s? d?lut?n volt, a nap elbujt a nagy hegyek m?g?tt ?s a sov?ny f?ldek ?rv?n, emberek n?lk?l nyujt?zkodtak ?jjeli pihen?re a foly? k?t partj?n. Majd a Popr?d ez?stje sem csillogott t?bb? f?nyesen, mintha egy nagy lilaszin? ?rny?k huz?dn?k lassan a foly? t?kr?re.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet