Homepage
Login
Profile
BookClubs
dmBox
Read Ebook: Pusztai találkozás; Patak banya by Baksay S Ndor Winkler Elem R Illustrator
Font size:
Background color:
Text color:
Add to tbrJar First Page Next Page
Ebook has 1914 lines and 69418 words, and 39 pages
Illustrator: Elem?r Winkler
MAGYAR REG?NYIR?K
K?PES KIAD?SA
Szerkeszti ?s bevezet?sekkel ell?tja
MIKSZ?TH K?LM?N
PUSZTAI TAL?LKOZ?S
PATAK BANYA
Irta
BAKSAY S?NDOR
BUDAPEST
FRANKLIN-T?RSULAT
magyar irod. int?zet ?s k?nyvnyomda
PUSZTAI TAL?LKOZ?S
PATAK BANYA
ELBESZ?L?SEK
IRTA
BAKSAY S?NDOR
WINKLER ELEM?R RAJZAIVAL
BUDAPEST
FRANKLIN-T?RSULAT
magyar irod. int?zet ?s k?nyvnyomda
Minden jog fentartva.
Franklin-T?rsulat nyomd?ja.
BAKSAY S?NDOR.
A sz?p ligetes Orm?ns?gban, a Dr?va ment?n, Nagy-Peterden sz?letett Baksay S?ndor, s ez nem aff?le mell?kes adat, mint m?s ?r?kn?l, mert Baksay az orm?ns?gi nyelv el?t? zamatj?val, ragyog? sz?neivel nevelte a magyar irodalmi nyelv pomp?j?t ?s ?dess?g?t. Olyan reform?tus csal?db?l val?, mely bel?thatlan id?kig visszafel? papokat adott az orsz?gnak, kik az istent szolg?lt?k, m?g v?gre egy olyan er?s Baksay kerekedett bel?l?k, a ki m?g egy m?sik istent is r??rt szolg?lni, egy pog?nykorit - Apoll?t.
Als? iskol?it a k?zeli Csurg?n v?gezte, majd Kecskem?tre vitt?k gondos sz?lei, de itt a szabads?gharcz szak?totta meg tanulm?nyait...
Tizenhatodik ?v?ben j?rt ugyan, de mivel Baranya az eg?sz szabads?gharcz alatt szerezs?nokt?l volt megsz?llva, nem vihette feljebb a n?pf?lkel?sn?l. M?g teh?t az ?gyuk b?mb?ltek, ? azalatt otthon csendes m?hz?g?s mellett a r?gi klasszikusokat b?jta s bel?j?k szeretett. A szomsz?dos papokt?l, kinek egy-egy magyar k?nyve volt V?r?smartyt?l, J?sik?t?l, Pet?fit?l, haza hordozgatta, maga is verselgetett, unalm?ban pr?dik?czi?kat csin?lt a lust?bb papoknak, melyek csakhamar elh?res?ltek azokban a sz?p feh?r tiszta templomokban az Orm?ns?gon ?s sz?llt-sz?llt a j?slat, hogy a rektor?k S?ndor?b?l tal?n m?g esperes is lesz valamikor.
Ezent?l szemet kezdenek vetni r? a r?tart?sabb ekl?zsi?k. Kiv?lt, mert nemcsak a tolla ?kes, nemcsak a neve sz?pen cseng?, hanem a szava is. Megvannak benne a becses tartalom mellett a nagy egyh?zi sz?nokok k?ls?s?gei is, melyek a n?pnek jobban impon?lnak, azonfel?l sz?p ember, der?lt homlok?, nemes, szelid tekintet?. Eg?szs?ges piros arcz?t f?rfias kellem teszi kedvess?. Nem olyan sz?gletes, mint rendesen a k?lvinista papok; olyan, mint egy el?kel? magyar f?ldes?r, ?s m?gis l?tszik rajta, hogy nem vil?gi ember. De hogy mi az, a mi ?t a vil?gi embert?l megk?l?nb?zteti, az nem szeml?lhet?, sem meg nem nevezhet?, az ink?bb valami bels? lelki kisug?rz?s.
Irodalmi h?rneve itt kezd?dik. Elbesz?l?sei, melyeket a Vas?rnapi Ujs?gba, t?bbnyire a szerkeszt? n?gat?s?ra irogat, orsz?gos figyelmet keltenek, kiv?lt sz?ngazdag nyelv?kkel. Keveset termel, mint a nemes f?k, de a mi gy?m?lcs?t hoz, annak a zamatja k?v?natos, s?t f?ls?ges. A kompoziczi?ban nem lelem?nyes, t?rgyaiban kiss? egyoldal?. Nem hogy a k?lf?ldre nem megy t?m?k?rt, mint m?sok, de m?g a parochia k?r?b?l se igen t?vozik, fant?zi?ja kicsiny, de megfigyel?se er?s, minden sor?b?l l?tszik az okos, nagy tud?s? ember, egyes mondatai, gondolatai gr?nitb?l l?tszanak lenni kiv?sve, st?lusa az Arany? ?s Mikes Kelemen? k?zt foglal helyet - s az ? m?veit is ?p ?gy ?tlengi a magyar f?ld szaga, mint emezek?t.
A papi p?ly?n is el?rt mindent. A solti egyh?zmegye 1878-ban f?esperes?v? v?lasztotta, 1904-ben pedig be?ltett?k hitsorsosai a dunamell?ki p?sp?ki sz?kbe.
Elgondolkozva e hatalmas talentum ?s e sz?p p?lyafut?s f?l?tt, mely ?p?letes l?tv?ny minden magyar ember el?tt, ki fajt?j?nak glorificati?j?t l?tja egy-egy ilyen er?s alakban, nem egyszer ?gy r?mlik nek?nk, mintha k?t Baksay S?ndort ismern?nk, melyek egy kicsit hasonl?tanak egym?shoz; az ?r?ba belevegy?l valamennyi a papb?l, a papba valamennyi az ?r?b?l.
A k?t Baksay k?zt k?ts?gk?v?li az ?sszhang, de mi , n?mi megr?vid?t?s?nket l?tjuk a k?t Baksay elj?r?s?ban.
A pap Baksaynak haszn?ra volt az ?r? Baksay, nevelte f?ny?t, tekint?ly?t, n?pszer?s?g?t, m?g ellenben a pap Baksay, ?gy tetszik n?k?nk, akad?lyokat g?rd?tett az ?r? Baksaynak, elvonta idej?t, megfelezte ambiczi?j?t, nem engedte lesz?llni az emberi t?rsadalom f?rgetegeibe, az ?giek fel? ir?ny?totta figyelm?t, holott n?ki a f?ldi dolgok k?zt kellett volna turk?lnia.
Egysz?val, az olvas?k dics??tik az ?r?t azok?rt, a miket ?rt, de neheztelnek a p?sp?kre, hogy nem engedi t?bbet ?rni.
PUSZTAI TAL?LKOZ?S.
Azaz: hogy lak?som egy nagy s?ks?gon van, melybe a Hortob?gy is beleesik, melyek hat?rai ?szakra a z?ldell? Cserh?t, a k?kell? M?tra, a s?rg?ll? Nyirs?g ?s a feket?ll? Hajdus?g; keleten Debreczen, Gyula, Temesv?r; d?len Nagy-Kikinda ?s a telecskai dombok; nyugaton a p?csi p?sp?ks?g, sz?kesfeh?rv?ri p?sp?ks?g ?s Bogyiszl?.
Lakhelyem a fent?rt hat?rok k?z?tt ?ll a puszta m?ly?n; <
H?t k?sz?t sz?mad?st a kukoriczacs?sz? Vagy a n?pnevel?, m?g ha k?pes?tett is, m?g ha ?llami preparandi?b?l nyerte is az oklevelet, - fel van hatalmazva keresztel?sre vagy esket?sre?
Nem, tisztelt olvas?! Te, ha ezt a b?rlevelet v?gig olvasod, azonnal bel?tod, hogy nem kukoricza-cs?szszel van dolgod; bel?tod, a n?lk?l, hogy szemeidet lak?somon arra a k?t?gasra emeln?d, melynek ?gai k?z?tt a g?met szeml?lheted ?vadost?l ?s ostorf?st?l, - azonfel?l pedig egy ?lestork? harangot, mely mi?ta Gyula fiam felcseperedett, nemcsak a halottat jelenti ki, hanem a delet is a budapesti k?z?pid? szerint. S?t hogy a csengetty? hegyiben m?g egy galambd?cz is nem pomp?z, a mint Gyula fiam, a ki hatalmasan f?r-farag, m?r munk?ba vette, csak az az oka, mert a f?gondnok ?r megakad?lyozta a tervet, azt mondv?n, hogy nem illik az ekkl?zsia ?p?leteit rong?lni, s egyszersmind a szent dolgokat vil?gi cz?lokra ford?tani, - .
Dombay M?t? f?ljegyz?s?b?l annyit k?vetkeztethet?nk, hogy azt a puszt?t, melyet ? Csicscsenk?csinak nevez, nemes emberek lakj?k ?s b?rj?k, mert azok szokt?k magukat k?zs?g?l famili?nak nevezni.
A puszta igazi neve Nemes-Kondor, melyet Csicscsenk?csinak csak keser?s?ge legs?t?tebb pillanat?ban nevezhetett egy rem?nyvesztett l?lek; ?s pedig eg?szen m?ltatlan?l, mivel a kondori puszta nem tartozik azon elszeg?nyedett nemes f?szkek k?z?, melyeknek lak?i e mostani virilis vil?g ?ltal alkotm?nyos jogaikb?l kitagadtatva, visszas?hajtoznak azokra a h?sos faz?kokra, a melyek ezel?tt harmincz esztend?vel a nagy t?zben ?sszerepedeztek. Nem; a kondori puszta rakott hely; sok ezer hold ter?let, melyet igaz, hogy homlokl?nczok szegdelnek kereszt?l-kas?l, de e l?nczokb?l nem s?rgul ki a mostoha f?veny, mert minden?tt gazdag bokorerd?k ?rny?kozz?k; a homokbuczk?k k?z?tt gy?ny?r? lap?lyok ?s a lap?lyokon ritk?san elhintve a feh?r tany?k, melyeknek falai csak itt-ott csill?mlanak ki az ak?czf?k k?z?l.
Ritk?san, mondjuk, mert az eg?sz nagy kiterjed?s? puszta mintegy hetven csal?d birtok?ban van felosztva. Mindegyik csal?d ?r?kl?si jogon b?rja a maga r?sz?t s vev?-idegen oda m?g embereml?kezet ?ta be nem tette l?b?t. A legnagyobb birtok nem haladja meg a n?gysz?z holdat s a legkisebb nem ?ll alul a harminczon. Senkinek sincs oka sem az elkev?lyed?sre, sem a meghuny?szkod?sra. A birtokosok legnagyobb r?sze birtok?n ?l, csak egy-k?t kiv?l?bb csal?d lakik v?roson.
Hagyom?nyos szok?s n?luk: k?r?mszakadtig ?rizni f?ggetlens?g?ket ?s semmi idegent be nem fogadni. A sokat emlegetett n?hai korm?ny mindent elk?vetett, hogy a bel?thatatlan terjedet? od?b?l kiperzselje ?ket. Mikor annyira ment vel?k, hogy k?zs?gbir?i hivatalt szervezhetett, azt vette ?szre, hogy a bir? ezen a helyen nem egy?b, mint a korm?nyi rendeletek al?zatos tudom?sulvev?je ?s a familia kur?tor?nak engedelmes v?grehajt?ja.
Idegen a puszt?ban - egy p?r haszonb?rl? lesz?m?t?s?val - egyetlen egy van; ez a familia korcsm?j?nak zsid? b?rl?je, a kire a famili?nak mulhatatlan?l sz?ks?ge van, nemcsak a bor v?gett , hanem az?rt is, mert a mai nemzed?k is csak ?gy gyapj?b?l, b?z?b?l ?s esett-b?r?kb?l p?nzel, mint el?dei.
Az 1850-iki cziviliz?czi? sz?lem?nyei, thea, cs?ja, zsand?r, fin?ncz, reuni?k, el?fizet?si felh?v?sok, ismeretlenek mind; m?g a doh?ny is vadon terem a kukoricza k?z?tt ?s versenyt n? a magvas kenderrel, - ez okb?l m?g a doh?nycsemp?szetnek sincs itt kell?leg elk?sz?tett talaja.
Hanem a cziviliz?czi? m?gis f?lkereste ?ket egy napon. Majd mindegyik kuri?ba j?rt egy-egy heti, s?t napi lap is. Egyszer ezek a lapok egy csod?latos mott?t kaptak fel egyenesen az ?ri im?ds?gb?l. <
Igaz ugyan, hogy tan?t?s n?lk?l a legszeg?nyebb atyafi gyermeke sem n?tt fel, mert a m?dosabbja - t?z-tizenk?t tens?r - rendesen priv?t nevel?ket hozatott ny?r?ra ; a nemzetes oszt?ly v?rosra k?ld?tte csemet?it; a nemes atyafiak pedig tan?tott?k maguk , vagy ?sszefogtak ketten-h?rman, elvittek egy kocsi gyereket Verb?szra, n?met sz?ra s hoztak helyette ugyanannyit a <
Mindez igaz, de a puszta felvil?gos?ltabbjai m?gis ?rezt?k, hogy nem ilyen a n?pnevel?s orsz?ga, a melyr?l az ?r?sok sz?lanak. Igaz, hogy e familia semmi j?ttmentet meg nem t?r a zsid? korcsm?roson k?v?l: de tal?n lehetne kiss? t?g?tani a hagyom?ny korl?tain, s egy ?lland? tan?t? nem vesz?lyeztetn? a familia f?ggetlens?g?t... Mit?...
A sok libap?sztor tudatlans?g?t annyira sz?v?re vette a j? ?r, hogy a familia megk?rdez?se n?lk?l, eg?szen saj?t fej?t?l, be?rt a koll?giumba, hogy k?ldjenek ki hozz?juk valami alkalmas ifj?t tan?rnak, a ki ?r?st, olvas?st, sz?mvet?st tan?tson, meg egy kis fizik?t. K?l?n lak?sa ugyan az ifj?nak nem lesz, de a ki a nyulat teremtette, bokrot is majd csak teremt neki. Valaminthogy meghat?rozott fizet?st sem ig?rhet, de az aj?nd?k, a mire kil?t?sa lehet, eg?sz fizet?ssel fel?r; valamint az az erk?lcsi haszon is sokra tehet?, hogy a familia, az eg?sz orsz?gban lev? ?sszek?ttet?sein?l fogva, az ifj?nak, ha tetsz?st aratand, el?menetel?t egy?bk?nt is el?seg?teni fogja.
Erre a megkeres?sre a rektorprofesszor vissza?rt, hogy a bek?ld?tt kondiczi?ra az ifjak k?z?l senki sem v?llalkozik, hanem terjeszszenek be hat?rozott fizet?st, majd akkor megl?tja.
M?r pedig a nemes ember aj?nd?kozni aj?nd?koz, de fizetni nem fizet.
Add to tbrJar First Page Next Page