Read Ebook: Nagy Balogh János élete és művészete (1874-1919) Egy ismeretlenül élt festő emlékkönyve by Elek Art R Petrovics Elek Author Of Introduction Etc B Lint Jen Contributor

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 107 lines and 9543 words, and 3 pages

Contributor: Elek Petrovics Jeno B?lint

NAGY BALOGH J?NOS

?LETE ?S M?V?SZETE

EGY ISMERETLEN?L ?LT FEST? EML?KK?NYVE

SZERKESZTETTE ELEK ART?R

BUDAPEST, AMICUS KIAD?SA, 1922

EZEN K?NYV P?PAI ERN? M?INT?ZET?BEN, 500 SZ?MOZOTT P?LD?NYBAN K?SZ?LT

TARTALOMJEGYZ?K

Petrovics Elek: El?sz? 9 Elek Art?r: Nagy Balogh J?nos ?lete ?s m?v?szete 11 B?lint Jen?: Nagy Balogh J?nos az ember 46

A K?PES MELL?KLETEK JEGYZ?KE

EL?SZ?.

A m?v?sz, akir?l ez a sz?p k?nyv sz?l, eg?sz ?let?ben elbujva ?s n?vtelen?l dolgozott, a f?ld ?r?meib?l csak a munka ?r?m?re v?gyott, egy?bk?nt be?rte hit?vel ?nmag?ban ?s lelk?nek nyugalm?val. Csak arra volt gondja, hogy munk?it meg?rizze a m?zeum, az ut?kor sz?m?ra, amelynek elismer?s?ben olyan szil?rdan b?zott, mint a hiv?, aki a f?ldi l?t ?r?mtelens?g?t panasz n?lk?l viseli el a t?lvil?gi ?let biztos hit?vel lelk?ben.

Igy t?rt?nt, hogy Nagy Balogh J?nos neve holta ut?n jelent meg el?sz?r a nyilv?noss?g el?tt, a Sz?pm?v?szeti M?zeumban, amelyre kiv?ns?ga szerint eg?sz m?v?szi hagyat?ka maradt. ?t k?pe v?lt ott l?that?v?, s a m?v?szet bar?tai meglepetve fedeztek fel benn?k egy nagy tehets?g?, biztos ?s er?s ?szt?n? m?v?szt, akinek ritka ?rz?ke volt a t?nus gy?ng?ds?ge ?s a fel?let zom?ncos sz?ps?ge ir?nt, akinek munk?it azonban mindenekfelett az tette vonz?v?, hogy m?g?tt?k egy ?hitatos ?s tiszta m?v?szl?lek megind?t? vil?g?nak k?pe rajzol?dott.

Ezt a vil?got, amelynek emberi ?s m?v?szi ?rdekess?ge akkor ?ppen csak felvillant szem?nk el?tt, eg?sz mivolt?ban t?rja fel most ez a k?nyv, teljes?tve Nagy Balogh J?nos bar?tainak azt a v?gy?t, hogy ?r?sban ?s k?pben is munk?lj?k ?s terjessz?k annak a f?rfi?nak m?v?szet?t, akinek eml?k?n olyan p?ld?s h?s?ggel virrasztanak. Buzg?s?guk?rt, lelkes odaad?suk?rt nemcsak Nagy Balogh J?nos tekint le h?l?san re?juk, hanem h?l?sak vagyunk mi is, mindny?jan, akiket elkalauzoltak a m?v?szet ?s a bar?ti h?s?g eszm?nyeinek tiszta vil?g?ba.

Budapesten, 1922. m?rcius 2.

PETROVICS ELEK.

NAGY BALOGH J?NOS

?LETE ?S M?V?SZETE

Egy ?szrev?tlen?l elm?lt ?let eml?keit ?s tetteit id?zz?k f?l ezekben a sorokban. Olyan m?v?sz?t, kinek a m?g ?lt, a mindennapi gondon ?s az ?nnepnapok munk?j?nak ?r?m?n t?l ?gysz?lva semmit sem adott az ?let; olyan sztoikus ember?t, kinek a j?vend? sokkal ad?sa: mindazzal a megbecs?l?ssel, h?rrel ?s dics?s?ggel, melyet a t?j?kozatlan jelen t?le, az ismeretlent?l ?s n?vtelent?l megtagadott.

Budapesten, egy k?lv?rosi szomor? h?zmesteri lak?sban sz?letett Nagy Balogh J?nos, 1874 augusztus m?sodik?n. Gyermekkora ?s ifj?kora t?rt?net?nek nem maradt tanuja, ? maga nem sz?vesen eml?kezett r?la. Bizonyos csak annyi, hogy sz?lei v?gzetesen szeg?ny emberek voltak. Az apja h?ziszolga, majd h?zmester, de egyetlen fi??rt, ha m?dja ?s akarata van is hozz?, keveset tehetett volna, mert kor?n meghalt. K?r?lbel?l t?z ?ves volt akkoriban Nagy Balogh J?nos. Att?lfogva az ?desanyja nevelte: t?pl?lta, ruh?zta, ? tan?ttatta mesters?gre, k?s?bb pedig, mikor fia belemer?lt a m?v?szetbe, ? lett rajzainak, festm?nyeinek leggyakoribb t?rgya: mikor m?r el?regedetten, megt?r?dve semmit sem adhatott neki, - a modelje.

A szobafest?st ?s a m?zol?st v?lasztotta mesters?g?nek a fiatal gyerek. 1895-96-ban ?s 1896-97-ben a f?v?rosi iparrajziskola, 1898-99-ben az Iparm?v?szeti Iskola esti tanfolyamait l?togatta. S k?zben elhat?roz?ss? lett benne annak v?gya, hogy m?v?ssz? legyen. Valahogy eljutott M?nchenbe. Az 1899-1900-iki t?li f?l?vben az Akad?mia esti tanfolyam?ra j?rt ?s Herterich tan?r oszt?ly?n rajzolgatott aktot. Err?l bizony?tv?nyt is kapott, mely j? eredm?nyr?l tan?skodott.

Ott k?sz?lt rajzait nagyr?szt hazahozta, s egy?b hagyat?k?val azokat is a Sz?pm?v?szeti M?zeum ?rzi most. F?l?ves rajzpapirosra sz?nnel, kr?t?val rajzolt nagym?ret? aktok, az akad?mi?k hagyom?nyos ?s ?rdektelen be?ll?t?s?ban konvenci?s mozdulattal ?ll?, ?l?, t?maszkod? emberalakok. Igazi iskol?s munk?k, melyeken meg?rzik, hogy j?ratlan k?z h?zta vonalaikat ?s d?rg?lte sz?t rajtok a szenet. Egy tulajdons?guk azonban ?gy is szembet?nik: az alakoknak j?l megfigyelt ?s pontosan ?rz?keltetett mozg?sa. Olyan tulajdons?g, mely a k?s?bbi Nagy Balogh m?v?szet?re n?zve is jellemz? lesz. Ez a tal?n m?sf?l tucatnyi akttanulm?nya k?pviseli Nagy Balogh J?nos ?let?ben a m?v?szi iskol?z?s id?szak?t. Mind?ssze ennyi volt a rendszeres tanul?sa; ami ut?na k?vetkezett, az autodidakszis volt, a gyakorlatb?l, a m?v?szbajt?rsakkal val? besz?lget?sekb?l, de legf?k?nt a term?szetb?l mer?tett tanuls?gok. M?v?szi elh?vatotts?g?nak sejtelme nyilv?n M?nchenben er?s?d?tt benne tudatt?. Ott szerezhette els? m?lyebb m?v?szeti benyom?sait is, melyek azut?n elhat?roz?v? lettek fejl?d?s?re. M?nchen volt az a hely, hol el?sz?r vil?gosodott meg elm?j?ben a rembrandti m?v?szet jelent?se. Ott tanulm?nyozhatta behat?bban el?sz?r az emberi l?lek?br?zol?s m?sik nagy mester?t, Frans Halsot is. Maga m?vel?s?t is n?met f?ld?n kezdhette meg, ahol n?met bajt?rsak p?ld?ja kalauzolta el ?rdekl?d?s?t a gondolkod?s nagyjainak k?r?be. Nagyon szeretett olvasni, s ha rendszertelen?l olvasott is, kit?n? eml?kez?se ?sszetartotta olvas?ssal szerzett ismereteit. M?nchenben r??rzett a n?met filoz?fia iz?re, s itthon azut?n nagy elmer?l?ssel olvasgatta Kantot, olvasgatta Schopenhauert. Els? zenei eml?keit is alighanem M?nchenb?l hozta. Verdivel, de k?l?n?sen Wagnerrel, kinek zen?j?t nagyon szerette, ott ismerkedhetett meg. Mindent ?sszev?ve: a M?nchenben t?lt?tt id?, minden nyomor?s?g?val, a r?g?d? ?hs?gnek ?s sok egy?b megal?z?snak az els? napbal?t?s gy?ny?r?s?g?vel vegy?lt eml?k?vel, a boldog ?lmoknak ?lettartal?ka lett sz?m?ra. K?s?bbi ?s m?g siv?rabb ?let?t az t?pl?lta illuzi?val.

Itthon a tanul?s folytat?s?ra m?r csak elv?tve ?s bizonytalan id?k?z?nk?nt jutott m?dja. A k?zdelmes ?let v?rt re?. K?t keze munk?j?val annyit kellett keresnie, hogy a fest?ssel elvesztett id? k?rp?tl?s?ra ?s szeg?ny ?desanyj?nak gy?mol?t?s?ra val? is jusson bel?le. Am?g az id? engedte, szobafest? volt a nappali ?r?kban. Ilyen munk?t v?gezni vid?kre is elj?rt, s amit keresm?ny?b?l megtakar?tott, abb?l h?zta ki a t?li h?napokat. L?t?nek f?jdalmas mozzanata volt ez a verg?d?se a durva mesters?g ?s a magasztos m?v?szet k?z?tt. Nem is besz?lt r?la szivesen.

M?nchen ut?n Pesten ?ldeg?lt neh?ny ?vig az ?desanyj?val. 1905-ben, vagy 1906-ban Kispestre k?lt?ztek, a szeg?ny emberek nyomor?s?gszag? vil?g?ba. De Kispest m?r nem v?ros, a falu ?s v?ros k?z?tt valami k?z?pf?le, az ege nagyobb ?s tiszt?bb a v?ros?n?l, f?bb utc?i a szabadba visznek, mez?kre, sz?nt?f?ldekre, ahol anim?lisabb, s a foltot ?s mozdulatot tanulm?nyoz? fest?nek v?ltozatosabb ?s ?rdekesebb ?letet ?l az ember. Abb?l az id?b?l maradt meg Nagy Balogh J?nos hagyat?k?ban egy francia k?peslap, melyet valamelyik bar?tja k?ld?tt neki P?risb?l. Millet-nek egy festm?ny?t ?br?zolja a lap. A k?lv?rosban sz?letett ?s k?lv?rosban teng?d? magyar m?v?sznek ez lehetett az els? tal?lkoz?sa a francia mesterrel. Tal?lkoz?sa az ?let ?ce?nj?n egy nem is sejtett rokonnal, akiben megrezd?lve ismert azonnal ?nmag?ra. Az ilyen ?nmag?ra ismer?s a legt?bb m?v?sz?letben d?nt? hat?s? szokott lenni. Nagy Balogh ?let?ben a p?ly?nak, a k?vetni val? ?tnak f?lismer?s?t jelentette. Ett?lfogva ?rtette meg vonz?d?s?t az ?let bizonyos egyszer? motivumaihoz, ?rdekl?d?s?t a f?ld munk?j?ban robotol? emberek forma- ?s mozdulatv?ltoz?sai ?s szines nyilv?nul?sai ir?nt. Elk?pzel?seinek t?rgyk?re nagyot b?v?lt ezzel a motivummal. Addig csak azt rajzolta, vagy festette, amit k?zvetetlen k?rnyezet?ben l?tott: szeg?nyes szob?j?nak falait, konyh?juknak cs?nd?lett? szerkesztett nyomor?s?gos holmij?t, ?reg ?desanyj?t rabszolg?l?i l?t?nek minden mozzanat?ban: a tekn? el?tt mosva, a k?sz?b?n ?lve ?s varrva, v?g?l pedig ?nmag?t, sz?ke szak?ll? hatalmas fej?t.

Akkort?jt kezdt?k meg Kispest hat?r?ban a Wekerle-telep ?p?t?s?t. A siv?r t?j?k egyszeriben ben?pesedett. Megjelentek az Alf?ld z?m?k kubikosai talig?ikkal, cs?k?nnyal, ?s?san, ?s g?pies szorgalommal t?rt?k f?l a talajat ?s hordt?k talyig?jukon a f?ldet. Nagy Balogh napr?l-napra kij?rt hozz?juk ?s rajzolta alakjukat, mozdulataikat v?zlatk?nyveibe. ?nmaga fej?t kiv?ve egy motivum sem foglalkoztatta ennyi ideig ?s ilyen m?lyrehat?an. Millet ihlet?t ?rezte meg?jhodni mag?ban. ?s nagyszab?s? festm?nyekre gondolt, melyeken csoportokk? szerkeszti majd annyiszor megfigyelt alakjait, ?s?, talicsk?z?, zs?kot hord?, munk?ra ballag? ?s munk?b?l hazat?r? embereit. N?h?ny kisebb k?pen meg is val?s?tott terveib?l egyet-m?st. De azokn?l sokkal nagyobb valamire gondolt, monument?lis festm?nyekre, mint arr?l k?t hatalmas m?ret? kartonja tan?skodik, melyeken a f?lig ?letnagys?g? alakok cselekv?nye, folt- ?s mozdulatkompozici?ja m?r egyens?lyba szerkesztetten ?s formai tekintetben is kialakultan v?rta a v?gleges kivitelt.

?m ekkor beled?rd?ltek cs?ndes ?s szeg?ny ?let?be Eur?pa ?gy?i. Nagy Baloghot elvitt?k katon?nak, az ? sorsa is az ?roklak?k? lett, a sz?zezernyi n?vtelen?l szenved??. K?zkatonasorban szolg?lt, de m?dj?t tudta ejteni ?gy is, hogy a f?rads?gos szolg?lat pihen? ?r?iban rajzolgasson. Akkor telik meg v?zlatk?nyve a katona?let alakjaival, a mozg? ?s dolgoz? katonaemberek mozdulattanulm?nyaival. Sz?p vil?got is j?ratott vele a h?bor?. Elker?lt Oroszorsz?gba, a Sztrij foly? mell?, melynek partjair?l ?s a rajtok ny?zsg? ?letr?l sok f?ljegyz?st rajzolt v?zlatk?nyveibe. Egy szerencs?tlen shrapnell azut?n megszabad?totta a katonai szolg?latt?l. Jobb v?ll?n ?rte a sebes?l?s. Rokkantan ker?lt haza, k?rh?zb?l k?rh?zba v?ndorolt. Sebe v?gzetess? v?lt benne a m?v?szre. Megb?n?totta karj?t, s b?r a munk?ra nem tette k?ptelenn?, de mozg?s?t m?gis megnehez?tette. Most m?r csak kisebb m?ret? rajzokat tudott k?sz?teni, ceruzarajzokat ?s finom tollrajzokat, k?rh?zi v?ndorl?s?nak ?llom?sair?l, az ?ll?i-?ti klinika, az ?j Szent J?nos-k?rh?z ?p?leteir?l ?s kertj?r?l. Cs?ndes lemond?ssal nyugodott meg abban, hogy nagy terveit nem fogja megval?s?tani: hatalmas v?sznain imm?r nem fognak meg?ledni v?zi?i, a f?ldet t?r? szeg?ny emberek cs?ndes h?sk?ltem?nyei.

- Let?rt sas vagyok - mondta egy bar?tj?nak - b?na lett a sz?rnyam.

A sas kedves madara volt: a v?gtelens?gnek ?s benne a haland? akaratnak ?s er?nek jelk?pe.

- Nem olyan a fejem, mint egy sas?? - k?rdezte egy m?sik bar?tj?t?l, mik?zben annak m?term?ben ?lt ?s f?loldalt a t?k?rbe n?zett.

Szeliden, ?nmag?val ?s az emberekkel el?gedetten n?zett sz?t a vil?gon az a monument?lis fej. Nem sokat kiv?nt a vil?gt?l gazd?ja, s ami keveset kapott, azzal be?rte. Az ?let gazdags?g?nak nyilv?nul?sait szinte nem is ?smerte. M?g a term?szet is, amelyben ?let?nek nagyobb r?sz?t le?lte - a kispesti term?szet - szeg?nyes, csaknem koldusi volt. De Nagy Balogh J?nos ?ppen ezt szerette benne. G?g?ss?g ?s hivalkod?s n?lk?l szerette a szeg?nys?get. A sz?rke volt a kedves szine ?s m?v?szete nem ismeri a nap f?ny?t. Az ?lett?l semmit sem k?rt. Nem v?gyott se jobb ?letm?dra, se p?nzre, se szerepl?sre, vagy ismerts?gre, h?rre. Ki?ll?t?son eg?sz ?let?ben egyetlenegyszer vett r?szt . Nem f?jt neki, hogy neh?ny m?v?szbar?tj?n t?l senki sem tud r?la. Eg?sz jelen?t odaadta a j?v??rt. ?ri?si hittel tudta, hogy az ? ideje a hal?la ut?n kezd?dik majd, s hogy mindaz, amit?l a jelen megfosztotta, ut?l?ri majd l?t?nek az ?leten t?l k?vetkez? v?gtelens?g?ben. Nagy v?lem?nnyel volt m?v?szet?r?l. Az?rt is nem szeretett megv?lni m?veit?l: tartogatta azokat az ?r?kl?t ?rz?helye, a m?zeum sz?m?ra. Meghitt embereinek sokszor besz?lt arr?l, hogy rajzait ?s festm?nyeit a Sz?pm?v?szeti M?zeumnak sz?nta. Ennyi volt mindaz, amit ?rv?nyes?l?se ?rdek?ben tett.

Ilyen volt az ?lete. ?s milyen a m?v?szete? Egyenetlen, mint az autodidakt?k?, kiknek a sugallat ?r?iban t?k?letesre siker?l az, mi egy?bkor elgy?ng?lten ?s bizonytalanul ker?l ki a kez?k al?l. Mert az autodidakta fogalma a m?v?szetben nemcsak annyit jelent, hogy valaki mag?t?l tanulta mesters?g?t, hanem annyit is, hogy nem tanulta meg t?k?letesen. Hogy az ?rz?s, mely nagy, s?t olykor hatalmas benne, nincsen a keze ?gy?ben: nem tudja olyannak kialak?tani mag?b?l, hogy az bels? meleg?b?l kikelten is teljes ?rt?k? illuzi?j?t adja ?nmag?nak. B?rmilyen sztoikusan viselte is sors?t ?s b?rmily b?lcs der?vel igyekezett is elhelyezkedni benne, - az ?let gonoszul b?nt vele. Megfosztotta az alapos tanul?s alkalmait?l ?s nem hagyott neki id?t arra, hogy erej?t nyugodtan meg?rlelje nagy feladataira. S mikor a rapsz?di?s munka k?zben tervei m?gis annyira meg?rtek ?s kifejez? k?szs?ge annyira kifejlett, hogy bizakodva foghatott volna nagy kompozici?inak megval?s?t?s?hoz, a hal?l elszak?totta ?lete fonal?t. Meghalt, minekel?tte azz? tudott volna lenni, akiv? rendeltetett. M?v?szet?nk t?rt?net?ben nem ismeretlen sors. Sajn?lni val?, hogy annyi f?jdalmas tapasztalat ut?n is olyan gyakori.

Hogy mi minden semmis?lt meg ezzel a kor?n bev?gz?d?tt ?lettel, arr?l k?sz munk?in?l teljesebb fogalmat adnak v?zlatos tervei. Volt Nagy Balogh ?let?nek egy korszaka, - a k?r?lbel?l 1903-t?l 1905-ig terjed? h?rom esztend? - melyben a fiatal m?v?sz csod?latos term?kenys?ggel vetette papirosra z?rt kompozici?kk? fejlesztett k?pt?rgyait. A ceruz?val, de legink?bb tollheggyel rajzolt v?zlatoknak hossz? sora tanuskodik k?pzelet?nek azid?beli gazdags?g?r?l ?s v?ltozatoss?g?r?l. Nagy Balogh abban az id?ben nagym?ret? ?s n?pes, mozgalmas kompozici?kr?l ?lmodozott, k?r?lbel?l olyanokr?l, amin?ket Munk?csy festett p?ly?ja elej?n, de k?s?bb is. Vannak k?z?tt?k a val? ?letb?l kiv?logatott realisztikus jeleneteket ?br?zol?k, s ?ppen ezek eml?keztetnek Munk?csy bizonyos t?megjelenetes k?peire . Ilyenf?le az a ceruzarajza, mely egy gy?lekezet k?zep?n sz?nokl? embert ?br?zol, vagy egy 1905-b?l val? karcmodor? tollrajza, melynek t?rgya egy asztal k?r?l ?l? csal?d. M?sik ilyen v?zlata k?rh?ztermet ?br?zol, benne ?pol?n?k ?s beteg?gyak. Eg?szen kialak?tott, r?szleteiben is megoldott kompozici? az a tollal rajzolt v?zlata, mely bir?s?gi termet mutat, egyens?lyosan sz?tosztott t?megekkel, a pathetikus mozdulat? v?dlott f?rfival ?s m?g?tte kez?t t?rdel? asszony?val. ?gysz?lva teljesen k?sz k?p-th?ma egy cirkusz belsej?t ?br?zol? tollrajza; a padsorokban a sokfej? k?z?ns?g t?mege, a porondon v?gtat? lovon torn?z? akrobata. Egy 1905. janu?riusi keltez?s? pomp?s el?ad?s? tollrajz?n gyermekekkel foglalatoskod? szerzetesek csoportja l?tszik. T?rt?nelmi t?rgy? k?p, vagy tal?n illusztr?ci? terv?nek k?sz?lt egy tusrajza, melyen elit?ltek processzi?ja vonul egy h?d boltny?l?s?n ?t, a gesztikul?l? n?p sorai el?tt.

Vall?si t?rgy? k?pek tervei is foglalkoztatt?k. Megmaradt egy tollrajza, melyen a keresztr?l levett Krisztus test?t tartj?k a tan?tv?nyok, miel?tt nyugov?ra tenn?k mester?ket. Egy 1905-?s ?vsz?mmal jelzett tollrajzon a megfesz?tett Krisztus el?tt ?s m?g?tt emberek sokas?ga im?dkozik ?llva ?s t?rden. Egy m?sik tollrajza a Golgoth?t ?br?zolja, rajta a h?rom kereszt, k?r?tt?k katon?k ?s t?rdepl? n?k.

Az akt problem?ja is kis?rtgette Nagy Baloghot. ?rdekes kompozici?s megold?st tal?lt egyik v?zlat?n ?d?m ?s ?va paradicsomkerti idylliuma sz?m?ra. Egy f?l?ves m?ret? tollrajz?n pedig eredeti m?don alak?tott ki egy bacchusi jelenetet: bolthajt?sos f?lk?j? borospinc?ben ?l?, ?ll? f?rfiak ?s n?k n?pes t?rsas?ga vigad egy hatalmas hord? k?r?l. A hord? el?tt egy n?i akt t?rdel f?ll?bbal zs?molyon ?s egyik kez?vel sz?ll?f?rt?t emel, a m?sikkal boros?veget.

Megfest?sre ebb?l a sok tervb?l semmi sem ker?lt. Mind?ssze h?rom kisebb m?ret? kompozici?s sz?nv?zlata maradt a hagyat?k?ban. Az egyik - a m?retre legnagyobbik - halottaknapi jelenetet ?br?zol: imazs?molyt, amelyen ?regasszony t?rdepel ?s mely k?r?l gyerty?k ?gnek a f?ld?n. A h?tt?rben hossz? ?s zs?folt sorban asszonyok, gyermekek. Mindez teljesen v?zlat-?llapotban, fekete kont?rok k?z? fogott sz?nfoltok alakj?ban. Egy j?val kisebb, szint?n papirlemezre festett olajv?zlata nagyj?b?l annak a korcsmai jelenetnek v?ltozata, amelyet m?s alkalommal tollal is papirosra vetett.

Nem neh?z elk?pzelni, m?rt nem fejlesztette ezeket a sz?pen meg?rlelt terveit k?sz festm?nyekk? Nagy Balogh. Egyik ok ereje el?gtelens?g?nek tudata lehetett. Kompozici?inak megval?s?t?s?ra az emberi alak f?l?nyes ismeret?re lett volna sz?ks?ge. S ilyenfajta alaposabb tanulm?nyokra Nagy Baloghnak azut?n, hogy M?nchenb?l hazaker?lt, nem igen jutott alkalma. Akadnak ugyan hagyat?k?ban sz?p sz?mmal kisebb aktrajzok, melyek 1903-ban ?s 1904-ben k?sz?ltek. De mind csak aff?le pillanatnyi f?lv?tel, gyors k?zzel ?s v?zlatosan meg?rz?k?tett mozdulata a f?l?r?nk?nt v?ltakoz? esti aktoknak. K?s?bbi alakos tanulm?nyai is jobb?ra mozdulatv?zlatok. S meg kell adni, hogy az ?lland? gyakorlat szem?t is, kez?t is b?mulatosan biztoss? tette . A v?zol? el?ad?sban, annak mindenf?le m?dj?ban ?s elj?r?s?ban is, nagy ?gyess?gre tett szert. Alakos nagy kompozici?i azonban ink?bb nyugalmas, mint mozgalmas elk?pzel?sek. Megval?sit?sukhoz m?sf?le f?lk?sz?lts?g kellett volna. Az okok m?sika az volt, hogy akkoriban m?g nem siker?lt Nagy Baloghnak olyan fest?i stilusra tal?lnia, melyben rajzol?sbeli bizonytalans?g?t mintegy beleburkolhassa ?s l?thatatlann?, de munk?ja fest?i kvalit?saihoz m?rten mell?kess? is tegye.

Ehhez a stilushoz Millet megismer?se seg?tette el. S az ?j stilussal ?j mondanival?k, ?j k?pt?rgyak jelentkeztek, a r?gebbi kompozici?s tervekn?l egy?nibbek, k?zvetlenebb?l Nagy Balogh lelk?b?l sarjadottak. ?j l?tom?sok hom?lyos?tott?k el a r?gieket s az ?jabbak a m?v?sz eg?sz ?rdekl?d?s?t lefoglalt?k. A r?giek fokonk?nt idegenekk? lettek sz?m?ra, mint ahogy id?vel bizonyos fokig minden m?v?sz sz?m?ra idegenn? v?lnak ifj?kor?nak eredm?nyei. Az ?j stilusnak megfelel? t?mak?rt a wekerletelepi kubikosok vil?ga szolg?ltatta. Nem tudjuk, mikor k?sz?ltek els? ilyen t?rgy? v?zlatai, bizonyos csak az, hogy egy 1914-es keltez?s? rajz?nak tanus?ga szerint a h?bor? kit?r?s?ig, tal?n ?nmaga bevonul?s?ig is intenziv?l foglalkoztatta a f?lddel viaskod? munk?soknak ?lete. Ceruz?val, sz?nnel, tollal k?sz?lt v?zlatainak se szeri, se sz?ma. Valamennyi k?nn k?sz?lt a term?szetben ?s egy-egy ?lm?ny mindenik?k. M?gis bizonyos z?rts?g ?rzik szerkezet?kben, ami arra vall, hogy m?v?sz?k k?pzelet?vel alak?tgatta a term?szetet. Erre vall az a finom harm?nia is, mellyel az el?t?r mozg? alakjait a h?tt?ri t?j?k k?r?lveszi. De legink?bb erre vall maguknak az alakoknak megfest?si m?dja, amely somm?z?, a kont?rt is nagy vonalakban ?sszefoglal? ?s a formai r?szleteket sz?les foltokban felold?. Millet is ilyenform?n ?br?zolta a mez?n dolgoz? munk?sait: a szemhat?r k?kj?re, vagy a mez? z?ld ?s barna h?tter?re rajzol?d? s?t?t silhouettenak. Tudjuk, hogy a term?szetnek milyen r?szletekbe hatol? tanulm?nyoz?sa ?r?n jutott el a francia m?v?sz az ?sszefoglal? el?ad?snak nagy biztoss?g?hoz. Ann?l csod?latosabb, hogy Nagy Baloghnak, kit?l a sors megtagadta az elmer?l? tanul?s lehet?s?g?t, sokszor olyan teljes illuzi?t kelt? m?don siker?lt ugyanaz az ?sszefoglal? el?ad?s. Legjava ilyen munk?in emberalakjai ar?nyban kit?n?ek, mozg?suk pedig a legterm?szetesebb amellett, hogy a k?p szerkezet?be pontosan beleill?. Hogy ennyire illuzi?t tud vel?k kelteni, annak az a magyar?zata, hogy minden r?szletet elt?r?l rajtuk. Test?knek megvil?g?tott helyeit ?rintetlen?l hagyja, az ?rny?kot pedig sz?les s?k alakj?ban ter?ti ki. Az ?rny?kot ?s a megvil?g?tott r?szeket ?tmenettel ?ssze nem mossa. Alakjai m?gis plasztikusan emelkednek ki a t?rb?l. T?m?ren ?s neh?zkesen ?llnak meg a f?ld?n, igazi fiai a r?gnek. Arcukb?l nem mutat meg semmit a fest?. Mozdulataikkal sem mondanak el magukr?l semmit. Mozdulataik a g?pies munka mozdulatai: az ?s??, mely a f?ldbe v?j s a f?ldet a talicsk?ba ford?tja, a k?t kar?, mely a talicska r?dj?t megragadja, a zs?kot viv? v?ll? ?s a neh?z s?ly alatt fontolgatva l?p? l?b?. A kubikos-?let mozdulatai. Ha tal?n t?volabbi atyafis?gon is mint Millet, Nagy Balogh szint?n a f?ld fia volt. ?t mag?t is - v?llas, s?lyos alakj?t - k?nny? kubikos-sorban elk?pzelni. A szeretetben ?s ?llhatatoss?gban, mellyel ehhez a fest?i t?rgyhoz ragaszkodott, r?sze lehetett a k?z?s sz?rmaz?s ?s az egy?v? tartoz?s ?rz?s?nek, a r?szv?telnek is, mellyel ?, a m?v?sz, neh?z robotban g?rnyed? ?s emberi nyilv?nul?sukban m?gis oly hatalmas testv?reit n?zte.

Hogy nagy, s?t monument?lis k?peken akarta ezt a motivumot f?ldolgozni, arra a m?r eml?tett k?t nagym?ret? kartonj?r?l is k?vetkeztethet?nk. Mind a kett? sz?nrajz. Egyik?k f?ldet fuvaroz? kubikosokat ?br?zol; ennek el?ad?sa az egym?son keresztbe h?zott vonalakkal rajzszer?bb, m?g a m?sik kompozici?n az el?ad?s fest?ibb. A kett? k?z?l k?l?n?sen az el?bbi ?d j? fogalmat Nagy Balogh kompon?l? tehets?g?r?l, folteloszt? biztoss?g?r?l ?s fejlett egyens?ly?rz?k?r?l. Hogy ezeket az elk?pzel?seit szinesen is kialak?tsa, arra m?r nem jutott ideje. Mind?ssze neh?ny kisebb v?zlaton - olaj- ?s v?zfestm?nyen - kis?relte meg, hogy a szinek vil?g?ba beleillessze l?tom?sait.

Saj?ts?gos vil?g volt Nagy Balogh szineinek vil?ga. Legfinomabb ?rz?sei sz?laltak meg sz?neiben. Halk besz?d? lett, amint sz?nt id?zett, gy?ng?d ?s megillet?d?tt. Ha k?sei ?narck?peit kivessz?k, eg?sz oeuvrej?ben nincsen egy hangos sz?nakkord. A dereng? ?s fak? szinekhez vonz?dott, szerette az ?des harm?ni?kat. Ez az oka, hogy legal?bb is kubikos-k?peinek v?zlatain eler?tlenedik a rajzban olyan s?lyos forma. Durva kubikosait s?padt r?zsasz?n, k?k, s?rga ruh?ba ?lt?zteti ?s az ugyanolyan s?padtan k?k eget fesz?ti ki m?g?j?k h?tt?rnek. Ezeken a v?zlatain a fest?s m?dja v?gtelen?l egyszer?, csaknem kezdetleges. Az alakok kont?rjai k?z?tt egyenletes intenzit?s? s?kokban t?gulnak a szinek. Ugyanolyan egyenletes s?r?s?g?, szint?n s?kszer?en hat? barna ?rny?k mint?zza f?l?let?ket. Csak elv?tve akad kubikos-k?pei k?z?tt olyan, melyen a szineknek erej?k van ?s az ecseth?z?snak lend?lete. K?l?nben s?padtan, b?gyadtan fogj?k be a sz?nfoltok a v?sznat. A pirosnak, a k?knek, a s?rg?nak legf?radtabb ?rny?klatait v?logatta ki a term?szetb?l ?s a fest?kes l?dik?b?l ez a m?v?sz. Ugyanilyen tomp?tott szinekkel felelt k?nn a term?szetben t?madt impresszi?ira is, mint az t?jk?pv?zlatain k?l?n?sen j?l megfigyelhet?. M?g amikor k?l?n?sk?ppen szines motivumokat igyekezett is v?szn?n megr?gz?teni - egyik v?zlat?n vir?t? pipacsos mez? fest?s?t kezdte meg - az ?let ujjong? szinei v?r?kfogyottan ernyedtek el ecsetje alatt.

Igaz, hogy t?lnyom?r?szt v?zlat az, amin sz?n?rdekl?d?s?nek ezt a saj?toss?g?t megfigyelhetj?k. Ha terveinek nagyban val? megval?s?t?s?ra ideje jutott volna, a nagyobb m?ret bizony?ra annak a nagyobb sz?ner?nek kifejt?s?re b?rta volna, amely - mint l?tni fogjuk - megvolt benne, csak a feladat?ra v?rt. A halk ?s gy?ng?d sz?nek ir?nt val? vonz?d?sa azonban m?v?szi l?ny?nek term?szetes nyilv?nul?sa volt. Bizony?ra lelk?nek eredend? gy?ng?ds?ge fejez?d?tt ki ?ltala, kiv?lt mikor a maga egyszer? l?t?nek kezdetleges k?rnyezet?t v?lasztotta ?br?zol?sa t?rgy?nak. Cs?nd?leteit, melyeket rideg h?tk?znapjainak szersz?maib?l, konyhaed?nyekb?l, szeg?nyes asztali holmib?l szerkesztett ?ssze, ?s int?rieurjeit, melyekben ?desanyja konyh?j?t ?s a maga egyetlen nyomor?s?gos szob?j?t , ?r?k?tette meg, mind a megillet?d?s enyhe ?s finom sz?nei nemes?tik meg. A szeretet v?gtelen sz?n-diszkr?ci?ja teszi vonz?v? a nyomor?s?gnak ezeket a jelk?pes ?br?zol?sait. Suttogva besz?lgetnek rajtok a szinek: a feh?rrel megitatott k?k, a galambsz?rke, az enyhe s?rga, a feh?r, a r?zsasz?n. Egy?tt finom, dallamos morajl?snak ?rzik hangjuk. Mert a sz?nelrendez?snek, az egy hangzatra igaz?t?snak ritka mestere volt Nagy Balogh. Sejtelemszer? t?nus foglalja ?ssze szineit ?s teszi hat?sukat v?ltozatoss?gukban is egys?ges hat?s?v?. A legfinomabb kultur?val megsz?v?dott m?v?szek sem tesznek t?l ebben rajta, a k?lv?rosban sz?letett h?zmesterfi?n. M?g kev?sbb? siker?lt k?pein is megvan ez a t?nusos hat?s ?s biztos?tja a sz?neknek egym?ssal val? ?sszef?gg?s?t. Vir?gcsend?letei k?l?n?sen sz?p p?ld?i ennek a k?pess?g?nek. Lefokozott sz?neiket langyos sz?rk?s t?nus burkolja be l?gy p?r?zat?ba.

De az ell?gyul?s, mely bizonyos k?peinek enyhe sz?nez?s?ben ?s ?ltal?ban megfest?s?knek csaknem f?l?nken gy?ng?d m?dj?ban fejez?dik ki, nem volt ?lland? lelki?llapota ennek az alapj?ban robusztus emberi jelens?gnek. Rajzv?zlatainak tekint?lyes r?sze is temperamentumr?l besz?l, lend?letr?l, bels? izgalomr?l, energi?r?l, kiv?lt ha pillanatnyi mozdulatok megragad?s?ra ker?lt a sor. De a sz?n is er?re kap ecsetje alatt, ha ahhoz a t?m?j?hoz ny?l, amely mint Rembrandtot, ?t is v?gigkis?rte eg?sz m?v?szp?ly?j?n: ha ?nmaga fej?t festi. Pontos id?rendj?t nem tudjuk annak a hossz? ?narck?psorozatnak, melyen Nagy Balogh ?nmag?n ?ltal legbehat?bban tanulm?nyozta a term?szetet, mert ? maga nem ?rt re?juk ?vsz?mot; de a fejek maguk?rt besz?lnek ?s a typus v?ltoz?sai, fiatalos, majd ?reged? megjelen?s?k, azut?n el?ad?suknak fejl?d? ?n?ll?s?ga ?s biztoss?ga mag?t?l hat?rozza meg keletkez?s?knek sorrendj?t. Elmondhatjuk, hogy fest?l?t?nek m?r legkor?bbi szakaszaiban foglalkoztatta ?nmag?nak a feje. Eg?szen fiatalos, bajusztalan, szak?lltalan ?br?zol?sok tanuskodnak err?l. A sorozatot val?szin?leg M?nchen ut?n kezdte, ?s alig k?ts?ges, hogy Rembrandt p?ld?ja b?tor?totta erre. A nyomorg?, model n?lk?l verg?d? fest? sz?m?ra k?l?nben is ?nk?nt k?n?lkozott kezes ?s ig?nytelen modelnek ?nmaga t?k?rk?pe. A term?szetnek ezt a nem mindennapi darabj?t ?gy azut?n alaposan megismerte, nemcsak f?lsz?ni megjelen?se, de rejtett szerkezete szerint is.

?r?k probl?m?ja lett m?v?szet?nek ?nmaga feje. Korai v?ltozataiban fiziognomikai elv?ltoz?sai is ?rdekelt?k, arc?nak a k?l?nb?z? lelki?llapotokra v?laszol? kifejez?sei. Egy hetyk?n f?lrev?gott kalap? fej?n a barna t?nus al?l feh?ren csillan ki a szemgoly?. Att?l a r?ptiben odanyomott feh?r fest?kcs?ppt?l az eg?sz fej megelevenedik, s?t t?zes lesz a szemek kifejez?se. Egy m?sik, ann?l k?s?bbinek l?tsz? ?narck?p?n, f?lig nyitva hagyta a sz?jat ?gy, hogy el?t?nik a fels? fogsor lap?tfogastul ?s t?g r?seivel. Ennek a fej?nek valami ?d?z kifejez?se van. Hat?rozott lelki?llapot kifejez?s?re azonban csak kor?bbi arck?pein t?rekedett Nagy Balogh. Ut?bb mindink?bb a fest?i tulajdons?gok ?rdekelt?k rajtok, az ?rny?k ?s a vil?goss?g v?ltakoz?sa arc?nak h?sos form?in, a s?kok ?s a dombor? helyek k?z?tti ?tmenetek ment?l hat?rozottabb ?reztet?se ?s ?ltal?ban az a fest?i feladat, hogy a formailag jellemzetest alak?tsa ki az arcb?l s azt is egyre egyszer?bb m?don, pepecsel?s n?lk?l, ment?l kevesebb, ha lehet, csak egy-egy sz?les ?s nagylend?let? ecseth?z?ssal. Mindink?bb t?volodni igyekezett a rajzos el?ad?st?l, s arra t?rekedett, hogy ami az arcon vonalasan jelenik meg, azt foltt? sz?les?tse. Az el?ad?snak ilyen m?dj?hoz az arc szerkezet?nek alapos ismer?se sz?ks?ges, ?s ezt az ismeretet Nagy Balogh az esztend?k folyt?n teljes m?rt?kben megszerezte.

El?ad?s?nak fejl?d?se ebben az ir?nyban ?narck?pein a legszembet?n?bb. T?nusosan festeni legkor?bbi ilyen munk?in is m?r csaknem olyan j?l tudott, mint a k?seieken. K?tf?le sz?n? t?nust v?ltogatott arck?pein, egy k?kes, meg egy barn?s t?nust. K?kes t?nus? fejei k?z?tt leg?rdekesebb ?s a m?v?sz eg?sz oeuvrej?ben p?ratlan kis?rlet, egy f?lfordulattal barokkosan h?trahajl? feje. A barokkos mozdulatnak megfelel? az arc formaalak?t?sa: a jobb orca begy?r?d? h?s?nak v?lgyvonala barokkosan megt?rt vonal ?s ugyanolyan az ajakt?l az orrig szalad? vonalr?nc. Ez a szesz?lyes barokk vonalmenet valami skopasi f?jdalmas kifejez?st ?d az arcnak.

Fejeit legink?bb szemt?l-szembeni n?zetben ?ll?tja a k?p s?kj?ba Nagy Balogh. A sz?jjelnyom?d? orc?k t?meg?t?l ilyen k?pein sz?lesnek ?s alacsonynak hat feje. Csak profilba ford?tott arck?pein t?nik ki, hogy feje ink?bb hossz?k?s alak? fej volt.

Nem ok n?lk?l id?z?nk el ennyire Nagy Balogh ?narck?pein?l. Azok a f?m?vei. Imm?r ?r?kre megszakadt tehets?g?nek legteljesebb alkot?sai, melyeken m?v?szi k?pess?ge a legmagasabb m?rt?ket ?ti meg. ?gysz?lva rajtok tanult meg festeni, ?s tanul?s k?zben rajtok ?rett meg igazi m?v?ssz?. K?l?n?sen h?rom ?narck?pe az, mely v?gs? kifejl?s?ben mutatja meg teljesen, sajnos, soha ki nem nyilott tehets?g?t. Az egyik a sienai barna t?nus?ban megf?r?szt?tt feje . A t?k?rben eg?szen k?zelr?l megn?zett fej ez. Val?s?gos fejrengeteg s a n?z?re olyan hat?s?, amilyen egy mesebeli ?ri?s feje lenne, ha a t?rpe f?ldlak?k ablak?n v?letlen?l behajolna. A f?nyk?p, ha olyan k?zelr?l k?sz?lne, mint ez a festm?ny, elviselhetetlen lenne. A lencse annyira kidolgozn? rajta az arcb?rnek minden f?lsz?ni v?letlens?g?t, hogy a fej mint eg?sz elveszne a r?szletek sokas?g?ban. Az ?rett m?v?sz tudatoss?g?val ?s egyben ?szt?n?ss?g?vel ment ?tj?b?l minden f?l?s r?szletnek Nagy Balogh. Csak azt igyekezett fej?n megfogni, ami jellemzetes rajta: a szem, sz?j, orr, ?ll t?megeit ?s homor?s?gait. Csak a legfontosabbat, de azt azut?n nagy nyomat?kkal. Ezt is ?gy, hogy ecsetj?nek nyom?t szinte elrejtette a sima el?ad?s m?g?. Nagyszer?en ?sszez?rt egys?g lett ?gy a fej.

M?sf?le m?v?szi sz?nd?kok ?rlelt?k meg egy szeml?tom?st k?s?bbi ?narck?p?t . A h?romnegyed profilfordulat? fejnek k?tharmad r?sze er?s megvil?g?t?sban l?tszik, a t?bbit s?t?t ?rny?k f?di. A megvil?g?tott helyek testszin?ek, az ?rny?kosakat k?kes-sz?rke t?nus foglalja ?ssze. A fekete puhakalap s?r? fekete ?rny?kkal takarja el a homlok nagyobb r?sz?t. Apr? r?szletei ennek a k?pnek sincsenek, de az arcfel?let itt nem sima, mint az el?bb le?rt ?narck?pen, hanem az ecseth?z?sok nyom?t?l felbar?zd?lt. Az ecsethagyta nyomokat a m?v?sz itt nem sim?totta el, hanem meghagyta azon vibr?l? voltukban, ahogy nekihev?lt ecsetje v?gigsz?ntotta vel?k az arcot. Csak magukban eg?szen biztos m?v?szek mernek akkora temperamentummal festeni, ecsetj?kkel k?p?kbe olyan b?tran belerajzolni bar?zd?t ?s ?rny?kot, mint ezen a m?v?n Nagy Balogh. Szinte Frans Hals mer?szs?g?re ?s ?tletess?g?re eml?keztet ecset-technik?ja. A fest?i el?ad?snak igen fejlett fok?t k?pviseli Nagy Balogh m?v?szet?ben ez a festm?ny. Azt a fok?t, melyen az arcvon?soknak az eredetihez val? h?s?ge m?r mell?kess? v?lik. Az arc itt foltoknak ?s szineknek ?sszege s egy?ttv?ve: ?let. ?l? ember, emberi jellem, amennyire l?thatatlan tulajdons?gok vonallal, form?val ?s sz?nnel l?that?v? tehet?k.

A fest?is?gre t?rekv?snek m?g k?szebb eredm?nye az a hatalmas ?narck?p , mely tal?n utols? ilyen alkot?sa Nagy Baloghnak, mindenesetre azonban legteljebb kifejez?d?se fest?i tehets?g?nek. B?mulatos az a k?nnyeds?g, mellyel a fejen v?gigfuttatja ecsetj?t ?s elhagyogat vele itt is, ott is ?rny?kot, f?nyt, sz?nt. Sz?rke-olivas?rga a k?p sz?nakkordja. E k?t v?glet k?z?tt a v?gtelen?l finom ?rz?kkel kikevert sz?nfokozatok eg?sz sora v?ltakozik ?s var?zsol ?letet a holt form?kba. Az el?ad?s m?dja egyszer?bb m?r nem is lehetne. Maga az egyszer?s?g az, mely mindenr?l lemond, ami tetszet?s lehetne, le az ?rz?kekre k?zvetetlenebb?l hat? szinek var?zs?r?l, az ecset virtu?zi j?t?k?r?l, mindenr?l, a nagy egys?ges fest?i hat?s kedv??rt. A monument?lissal hat?ros az az er?, mellyel a m?v?sz ebbe az alkot?s?ba belement, s mely k?p?nek eg?sz?b?l belemarkol a n?z?be. Minden ecseth?z?sa mintha maga volna a tudatoss?g ?s maga a biztoss?g. Szinei, ha ink?bb csak a feket?t, a sz?rk?t ?s fokozataikat j?tszatja is, ugyanakkora er?vel teljesek mint eg?sz koncipi?l? m?dja ?s fest?i el?ad?sa. Sz?nei is hatalmasok. Valami elragad? lend?let kapja meg a k?pen a szemet ?s viszi mag?val a n?z? figyelm?t.

Ilyen volt Nagy Balogh J?nos m?v?szete. Ha alkot?saib?l a n?h?ny legk?l?nb darabot kivessz?k, ebben is, abban is csak eleje egy m?v?szp?ly?nak. Negyven?t ?ves lett, de k?s?n kezdte a fest?st, ?s rendszeresen sohasem is m?velhette. Az ?let neh?z gondjai miatt sok dr?ga esztendeje veszett k?rba. F?m?vei mutatj?k meg, hogy mi mindent v?rhattunk volna m?g t?le.

Arr?l a bar?ti k?rr?l ess?k m?g n?h?ny sz?, mely ezt az ismeretlen m?v?szt szeretettel, cs?ndes tisztelettel, ?hitattal vette k?r?l ?let?nek v?gs? esztendeiben. Neh?ny m?v?sszel, kev?s ?r?val, egy-k?t m?sfajta ?rdekl?d?vel ?rintkezett Nagy Balogh J?nos. Jobb?ra olyan n?vtelen emberekkel, mint j?maga, szer?ny h?v?kkel, kik csak ?nmaga biztoss?g?hoz foghat? hittel b?ztak elj?vend? h?r?ben. Az ? hit?knek ?s lelkesed?s?knek k?sz?ni eredet?t ez a k?nyv. ?k rakt?k ?ssze adatait eml?keikb?l, az ? szeretet?knek ?s csod?latuknak sugall?sa, ha mi melegs?g ebben a k?nyvben van. K?sz?net ?rte nekik ?s k?zt?k is legr?gibb ?s legh?vebb bar?tj?nak, Musz?ly ?goston fest?m?v?sz ?rnak, ki n?lk?l ez a k?nyv sok ?rt?kes adattal szeg?nyebb volna. ?s k?sz?net Petrovics Elek ?rnak, a Sz?pm?v?szeti M?zeum f?igazgat?j?nak, ki Nagy Balogh m?v?szeti hagyat?k?t e k?nyv c?lj?ra nemcsak k?szs?gesen rendelkez?sre bocs?totta, de annak haszn?lat?t mindenk?ppen meg is k?nny?tette.

ELEK ART?R.

NAGY BALOGH J?NOS

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet