Homepage
Login
Profile
BookClubs
dmBox
Read Ebook: Írók könyvek emlékek by Sch Pflin Alad R
Font size:
Background color:
Text color:
Add to tbrJar First Page Next Page
Ebook has 128 lines and 29920 words, and 3 pages
Produced by: Albert L?szl?
KULTURA ?S TUDOM?NY
?R?K, K?NYVEK, EML?KEK
?RTA SCH?PFLIN ALAD?R
BUDAPEST
FRANKLIN-T?RSULAT
MAGYAR IROD. INT?ZET ?S K?NYVNYOMDA KIAD?SA
?R?K, K?NYVEK,
EML?KEK
?RTA
SCH?PFLIN ALAD?R
BUDAPEST
FRANKLIN-T?RSULAT
MAGYAR IROD. INT?ZET ?S K?NYVNYOMDA KIAD?SA
FRANKLIN-T?RSULAT NYOMD?JA.
A FIATALS?G K?LT?JE.
Az?rt mondom el ezt az ?lm?nyemet, mert azt hiszem tipikus ?lm?ny, nagyon sok fiatalember ?lte ?t el?ttem is ?s ut?nam is. Hetven egyn?h?ny ?v ?ta ezrei a magyar fi?knak nyitott?k meg ilyenform?n a sz?v?ket Pet?fi el?tt ?s ezer meg ezer fiatal l?leknek nyitott a k?lt? kaput egy eddig elz?rt vil?gba. L?r?t olvasni ?s l?r?t ?rezni az az?ta felsorakozott nemzed?kek Pet?fit?l tanultak. Mert ? volt minden k?lt?k k?z?tt a legjobban hozz?f?rhet? a fiatal lelkek sz?m?ra, egyszer?s?g?n, a benne kifejez?d?tt ?rz?sek ?szt?nszer?, primaire volt?n, k?zvetlens?g?n, naivit?s?n, szellem?nek hamvas ?des?g?n ?t. Mindenekfelett pedig fiatals?g?n ?t. Olyan fiatal ?, nemcsak ?vekre, hanem szellemre is, hogy minden fiatal ?let kongenialit?st ?rez vele.
Sz?mtalan olyan gondolatunk van, amelyen - ha elkezden?k elemezni - megtal?ln?k Pet?fi profilj?nak legal?bb n?h?ny von?s?t. ?s sz?mtalan embernek Pet?fi v?gta fel a nyelv?t: ? tan?totta meg ?rz?seinek kifejez?s?re. A k?z?ns?ges ember ?rzelmei dolg?ban n?ma vagy legal?bb is dadog?, nincsenek kifejez?s?kre szavai ?s sz?l?sform?i. Ha egyszer? szerelmesek ?llnak szemben egym?ssal, a sz?v?k t?l?rad az ?rz?st?l ?s nem tudnak sz?lni egym?shoz, nem tudj?k ?rz?s?ket szavakba foglalni. Ha pedig sz?lnak, dadog? szavak t?rdel?dnek nyelv?k?n vagy sz?ntelen k?zhelyek jutnak esz?kbe. Nincs meg benn?k a kifejez?s adom?nya. Ez a k?lt?ben van meg, az ? megk?l?nb?ztet? jegye, amely kiemeli a t?megb?l. ?rezni azt, amit ? ?rez, a t?meg-emberek is tudj?k, de ez az ?rz?s csak ? benne jut annyira ?ntudatra, hogy sz?p besz?dform?ban tudja mag?t k?z?lni. Ha teh?t a t?meg-emberek m?gis ki akarj?k ?rz?s?ket fejezni, a k?lt?h?z folyamodnak szavak?rt. A magyar fiatalemberek legnagyobb r?sze Pet?fi szavaival fejezi ki a sz?ve gy?ng?d ?rz?seit ?nmaga el?tt ?s m?sok el?tt. A ki nem mondott ?rz?s csak f?l?rz?s, ?p ?gy, ahogy a szavakban ki nem fejezett gondolat csak f?lgondolat. Mikor teh?t a k?lt? szavakat ad k?lcs?n hozz?, kieg?sz?ti a f?l?rz?st eg?szre. Ez?rt lehet mondani, hogy j?r?szt Pet?fi tan?totta meg a magyar fiatalembereket ?rezni. S?t ?rz?s?knek tartalm?ban is benne van, mert a szavakkal egy?tt beleoltja a maga l?ny?t is. A magyarok ?rz?svil?ga teh?t Pet?fib?l form?l?dott. Magyar n?k, jobban kellene Pet?fit szeretnetek, mert ha az a fiatal f?rfi, aki sz?veteket megmeleg?tette, sz?pen tudott hozz?tok sz?lni, s?t ha ?rz?s?ben sz?ps?get tal?ltatok, abb?l egy j? r?sz Pet?fi? volt. A Pet?fi trubad?r-h?dolata tette azt, hogy ifj? sz?ps?gteket olt?rra emelt?k.
Az irodalomnak az ?letre val? ilyenforma hat?s?t nem igen szokt?k figyelembe venni, pontosan elemezni neh?z is, pedig megvan ?s fontos t?nyez?je az irodalomnak ?s az ?letnek egyar?nt. S k?l?n?sen fontos ez Pet?fivel kapcsolatban, aki az embereknek ?pen azon ?letkor?ra hatott igen er?sen, amely legk?nnyebben ?s legm?lyebben fogja fel a hat?sokat. Ennyiben ? nagyon hathat?s m?tora a magyar karakter fejl?d?s?nek. Ez pedig k?l?n?s tanuls?got ad az ? lelkivil?ga ?s moralit?sa vizsg?lat?nak.
Amikor Pet?fir?l besz?l?nk, sohase volna szabad megfeledkezn?nk arr?l, hogy egy huszonhat ?vet ?lt fiatalemberr?l van sz?, aki m?g az ?let teljes forrong?s?ban van, nem higgadt le, az ?lettapasztalatok m?g nem s?r?s?dtek meg benne egys?ges ?s ?lland? vil?gn?zett?. A leend? f?rfinak m?g csak a k?rvonalai vannak meg benne, de ezeken a k?rvonalakon bel?l m?g sok alakul?s, v?ltoz?s, fejl?d?s mehetett volna v?gbe, ha ?letp?ly?ja hirtelen meg nem szakad a segesv?ri s?kon. ?let?t ?s m?v?t teh?t ?gy kell felfogni, mint egy torz?t, amely hi?ba v?rja a befejez?st. M?v?szete is bel?thatatlan perspektiv?kat t?r fel a j?v?j?re n?zve, ha ez a j?v? bek?vetkezett volna. Utols? ?v?nek versei a forma olyan t?k?letesed?s?t mutatj?k ?s az ?lettartalom olyan elm?lyed?s?t is, hogy azt kell hinn?nk, az a Pet?fi, akit ismer?nk, csaknem zseni?lis kezd?, aki ink?bb csak megsejttette, mint megmutatta, mire volna k?pes - ?s azut?n elt?nt ?r?kre.
De ?pen ez?rt van az az ?r?kifj? hat?sa. Ha az, amit ma az ? eg?sz alkot?s?nak tudunk, csak egy r?sze volna m?v?nek, ha ezut?n az ?rett f?rfikor ?s az ?regkor k?lt?szete k?vetkezett volna, akkor a fiatal emberek nem ?rezhetn?k ?t oly teljesen a maguk?nak, vel?k kongeni?lisnak ?s nem tudn?k olyan k?zvetlen?l ?tadni magukat a hat?s?nak. A k?lt? m?ve, lehetnek b?rmi nyomat?kosak egyes r?szei, nagy, l?nyeges hat?s?t mint egy eg?sz fejti ki, a maga teljess?g?ben, amelyben benne van nemcsak a m?vek eszthetikai ?rt?ke, hanem a k?lt? p?ly?ja, szelleme ?s a kor is, melynek leveg?j?ben azz? lett, a mi. S mert Pet?fi a fiatalkor k?lt?szet?t fejezi ki ?s csakis azt, ez?rt lehetett reprezentativ alakj?v? a mindenkori magyar fiatals?gnak, de egy?ttal nevel?j?v?, alak?t?j?v? is.
Isten azonban ?gy akarta, hogy mindenha a fiatalok k?lt?je maradjon. Nem engedte, hogy a k?sz?b?n ?tl?pjen.
ARANY J?NOS.
E lap els? oldal?n Arany J?nosnak egy ?rdekes arck?p?t tal?lja az olvas?, a legjellemz?bbek egyik?t ?sszes k?pm?sai k?z?l. Az eredeti k?p az Arany csal?d egy csoportk?pe a hatvanas ?vekb?l, a nagyszalontai Arany-szob?ban van.
Arany e k?pen csakugyan az, ami eg?sz ?let?ben volt: a tipikus nagyszalontai, tekint?lyre jutott polg?r. Az ?lt?zete, a magatart?sa, ?l?s?nek eg?sz m?dja, ahogy a l?bait maga el? rakja, ahogy a botj?t ?s kalapj?t tartja, az arckifejez?se, a fejtart?sa, a bajuszviselete, az eg?sz alak, ?gy ahogy van, annyira mag?n viseli a gazd?lkod? lakoss?g? alf?ldi v?ros jellem?t, hogy ha nem ismern?k a k?lt? valamennyi?nknek oly kedves arcvon?sait, r?ismern?nk: ez nem lehet m?s, mint valamelyik magyar alf?ldi v?ros m?dos, tisztess?gtud? ?s mag?ra tart? polg?ra. Rendk?v?l er?teljes gy?keress?g ?rzik az eg?sz alakon, a tradicion?lis magyar kisv?rosi leveg?, szinte l?tni m?g?tte a t?gas telken ?p?lt f?ldszintes h?zat, amelynek kapuj?n pomp?s n?h?ny p?r ?k?r j?r ki-be, od?bb a b?zaterm? f?ldeket s mindazt, ami ezzel velej?r. ?s ?rezz?k azt a tradicion?lis, n?pies magyar ?szj?r?st, azokat a gy?keres, nem b?, de er?s gondolatokat a vil?gr?l, a vil?g dolgair?l s az embernek ezek k?z?tt val? helyzet?r?l, a magyars?g sors?r?l, az egyes polg?r szerep?r?l a nemzet ?let?nek eg?sz?ben.
A gondolatait ?p ?gy Nagyszalont?r?l hozta mag?val, mint k?ls? megjelen?s?t ?s besz?d?nek alf?ldi zamat?t. Nincs olyan eszm?je, amely ne volna az eg?sz korabeli magyars?g?. Amit az ?letnek ?s a vil?gnak b?rmely fontos k?rd?s?r?l mondott Arany, ugyanazt gondolta ?s tartotta ?rv?nyesnek az ? kor?nak minden komolyabb magyarja. Higgadt, komoly, lelkess?g?ben is j?zan hazafis?g, amelynek l?nyege a k?z?gy ir?nti k?teless?geknek er?s ?rz?se, a tradici?knak, a multb?l a jelenre ?tsz?rmazott ?r?ks?gnek megbecs?l?se, a m?velts?g fontoss?g?r?l s a magyar ember kulturai hivat?s?r?l val? meggy?z?d?tts?g, minden bigot?ri?t?l, filoz?fiai skrupulust?l mentes k?lvinista vall?soss?g, amely elfogadja, mint egyszer?, mag?t?l ?rtet?d? t?nyt a vall?s alapjait, de nem mer?l bel?j?k a misztikus elm?lyed?s?vel s nem is ingadozik k?r?l?tt?k a szkeptikus okoskod?s?val, meghagyja a vall?snak ap?i ?ltal megszabott hely?t ?s szerep?t az ember ?let?ben; erk?lcs dolg?ban ?nmag?ra k?nyes tisztas?g, a purit?nizmus ridegs?ge n?lk?l, az emberek meg?t?l?s?ben nyugodt, m?lt?nyos liberalit?s, a vel?k val? ?rintkez?sben tisztess?gtud?s ?s ?n?rzetes szer?nys?g, a hagyom?nyos t?rsadalmi k?l?nbs?gek tiszteletben tart?sa, m?rs?klet a j?ban, b?ket?r? megad?s a rosszban, az ?let igazs?gtalans?gaiban val? megnyugv?s, amely nem ismeri a l?zad?st; a szenved?ly ?s a mor?l ?ssze?tk?z?seiben a mor?l gy?zelmes volt?nak elv?l elfogad?sa, az ide?lis javak fels?bbs?g?r?l val? meggy?z?d?tts?g mellett az anyagi javaknak is megbecs?l?se - ezek az alapgondolatok, amelyeken Arany J?nos lelki vil?ga ?s ?lete f?l?p?lt. Csupa ?ltal?nos ?rv?ny? eszme, amely k?z?s minden a t?rsadalomban j?l elhelyezkedett polg?r eszmevil?g?val. Semmi forradalmi, semmi felforgat? tendencia, semmi szenved?lyes esenked?s az ?j, a v?ltoz?s ut?n, csupa j?zan, megnyugv? ?letb?lcsess?g. Arany J?nos nem volt filoz?fiai szellem, nem ?rt?kelte ?jra meg ?jra elm?j?ben a vil?g ?rt?keit, nem viv?dott az emberis?g sors?nak, az ?let igazs?gtalans?gainak nagy probl?m?ival - teljes eg?sz?ben s fentart?s n?lk?l elfogadta azt a vil?grendet, amely a reform?ci? eszm?ib?l s a francia forradalom k?t nemzed?k tapasztalatain ?tsz?rt v?vm?nyaib?l alakult ki a mult sz?zad k?z?pi magyars?g tudat?ban. Bizonyos, hogy ?lete b?rmely szak?ban, ha ?sszeker?lt az egyszer? magyar emberek b?rmely t?rsas?g?val, teljesen osztozott minden a dolgok l?nyeg?t illet? n?zet?kben, amint hogy azonos volt vel?k az ?let minden jav?nak ?rt?kel?s?ben is.
Mint minden korabeli vid?ki magyar ember, ? is a szer?ny, egyszer? anyagi ig?nyeit kiel?g?t? f?ldbirtokban ?s az ezzel velej?r? ?letm?dban l?tta a k?pzelhet? ?letek legjobbik?t. Eg?sz ?let?n ?t az?rt dolgozott, k?zk?d?tt, kuporgatott, hogy ezt el?rhesse. Bizony?ra m?r a szalontai n?t?rius kancell?ri?j?ban is, majd a nagyk?r?si tan?ri katedr?n, a szerkeszt?i asztaln?l, az akad?miai f?titk?ri irod?ban oda v?gyott a k?pzelete az egyszer? kunyh?ba, ott keleten, amelyben el?rheti azt a f?ggetlen nyugalmat, melyben a dal megfoganhat. Nyilv?n m?g gyermekkor?ban, a j?m?d? szalontai polg?rok ?let?nek l?tt?ra fogant meg a k?zk?d?, szeg?ny, de sz?rmaz?sa eml?keit h?ven ?rz? hajd?csal?d fi?ban a v?gy: hogy valaha ? is ezeknek az ?let?t ?lhesse, mert ez volt a gyermek k?pzelete el?tt ismeretes ?letc?lok legkiv?natosabbika. S ehhez ragaszkodott mindhal?lig azzal a makacs h?s?ggel, amellyel minden ide?lj?t ?rizte, azzal a k?pzelt ?lethelyzetekbe mag?t m?lyen bele?rz?, azokat fant?zi?j?val teljesen ?nmag?ba felsz?v? ?v?d?ssel, amely k?lt?i ?br?zol?sm?dj?nak is leger?sebb pszichol?giai alapja. Mennyire jellemz? r?n?zve, konzervativ term?szet?re az a s?rig tart? sov?rg?s, amellyel elhagyott sz?l?f?ldj?re, ?seinek, eg?sz csal?dj?nak foglalkoz?s?ra visszav?gyott! Soha nem tudott elszakadni a r?gt?l, amelyre r?sz?letett, lelkileg mindv?gig rajta ?lt, minden?nnen visszakiv?nkozott oda, ahonnan elsodorta a sors. S mennyire jellemz? ez az eg?sz magyars?gra, mennyire benne van ebben az ezer esztendei falusi gazd?lkod? ?letnek v?rr? v?lt megszok?sa, amely nem is tud elk?pzelni m?s ?letform?ban val? boldogs?got s atavisztikusan egyed?l lehets?ges ?s kiel?g?t? ?letm?dnak ?rzi a f?ldb?l ?l? ember ?letm?dj?t. S mennyire tipikus ez az Arany korabeli magyars?gra! Akkor kezd?d?tt meg a magyar ?letnek hirtelen nagy ?tfordul?sa, a r?gi Magyarorsz?g ?let?b?l az ?jba val? ?talakul?s, amely a gazd?lkod? magyarok ivad?kainak eg?sz t?meg?t k?nyszer?tette ?j ?let kezd?s?re, falusi ?s kisv?rosi magyar urak, polg?rok fiaib?l lateiner-?letet ?l? hivatalnokokat, jobb?gy parasztok ivad?kaib?l prolet?rokat csin?lt, az ezer ?ven ?t falun ?lt magyars?g nagy r?sz?t v?rosi ?letre szor?totta. Ezer meg ezer magyar ember v?gyakozott akkor vissza legkedvesebb ?lmaiban az elhagyott ?si r?gre ?gy, mint Arany J?nos s ezren ?s ezren ?ltek a v?rosokban az elhagyott falu fel? fordult l?lekkel, melynek k?p?t mint valami dr?ga szent erekly?t hozt?k magukkal ?j ?let?kbe. Mennyi titkolt vagy tudatoss? nem is v?lt szenved?s, mennyi lelki komplik?ci? t?madt ebb?l! Ezek mind, mint Arany J?nos, a sz?v?k v?r?vel fizettek az ?letnek sz?mukra megny?lt ?j lehet?s?gei?rt ?s sov?rg? sz?v?k v?r?vel ragasztott?k meg azokat az alapfalakat, amelyeken a mai ?j nemzed?k Magyarorsz?ga fel?p?lt. Az eg?sz akkori magyar intelligenci?nak a lelki?llapot?t szimboliz?lja Arany J?nos lelki?llapota, amelyb?l l?r?j?nak legszebb gy?ngyei fakadtak s amely egyik legfontosabb elem?t adja meg annak az epikai m?v?nek, amelyet ? maga is, az irodalmi k?ztudat is g?niusza reprezent?l? alkot?s?nak min?s?tett: a Toldi-tril?gi?nak.
Toldi is a falusi magyar, akit sorsa belevet az udvari ?letbe, a v?rosi kult?r?ba s az ezzel j?r? csiszoltabb, k?zvetettebb ?s mindenk?pen komplik?ltabb ?letform?kba, amelyekbe parlagiasabb, k?zvetlenebb ?s egyszer?bb term?szete sehogysem tud beleilleszkedni, rossz?l ?rzi mag?t benn?k, mint valami t?k?letlen?l r?szabott ruh?ban, folytonos ?ssze?tk?z?sbe ker?l vel?k, megbontj?k lelki ?lete harmonikus egys?g?t s meghasonl?sba kergetik ?nmag?val. Minden baj, ami ?ri, minden komplik?ci?, amelybe keveredik, innen ered. Tragikum?nak d?nt? motivum?t is ez id?zi el?: a parlagi vit?zt a n?i nemmel val?, form?khoz k?t?tt ?rintkez?st?l val? irt?z?sa viszi r?, hogy elj?tssza Rozgonyi Piroska kez?t s mert a lovagi szok?sok, az udvari lovagi mor?l nem v?lt m?g el?gg? v?r?v?, az?rt megy bele a sz?p le?ny?rt foly? torn?ban olyan cselbe, amely e lovagi mor?l szerint j?v?tehetetlen?l megbecstelen?ti. Jobban kisz?les?tett t?vlatb?l n?zve, a magyars?gnak ezer?ves tragikuma nyilatkozik meg ebben, az ?zsiai f?ldm?vel? ?s fegyverforgat? fajt?nak k?nyszeredett, folytonos ?ssze?tk?z?sekkel j?r?, teljes t?k?letesen v?gbemenni nem tud? hozz?t?r?d?se az eur?pai kultura ?letform?ihoz, amelyeket lelk?t?l idegeneknek ?rez, amelyek ellenkeznek minden atavisztikus hagyom?ny?val, idegrendszer?nek, temperamentum?nak alkat?val s m?gis az elker?lhetetlen k?nyszer ?s a j?zan bel?t?s k?ny?rtelen sz?ks?gszer?s?g?vel kell hozz?juk idomulnia. A magyar lelki?llapotnak ez a specifikus komplik?ci?ja Arany kor?ban aktu?lisabb lett, mint valaha, j?form?n az eg?sz magyar intelligencia ?rezte az ebb?l fakad? tragikus meghasonl?st. Ez?rt ismerte fel ez a magyar intelligencia ?szt?nszer?leg Toldiban a maga reprezent?l? alakj?t s Aranyban a maga reprezent?l? k?lt?j?t. S mivel a magyars?gnak az ?si ?llapotb?l a mai id?k ?ltal k?vetelthez val? hozz?alakul?sa, a f?ldm?vel? magyarok ivad?kainak a f?ldt?l val? elszakad?sa s a v?rosi intelligens p?ly?kon s a modern k?zgazdas?gi ?letben val? elhelyezked?se ma is folyik, Arany ?s Toldija m?g ma is kifejezik a magyars?g egy tetemes r?sz?nek lelki?llapot?t.
Azok a m?rt?kek ?s ?rt?kfogalmak, amelyeket Arany az alf?ldi tradicion?lis leveg?b?l hozott mag?val, szabt?k meg, ?p ?gy, mint ?let-ide?lj?t, ember-ide?lj?t is. Ez is Toldiban testes?l meg legteljesebben s egy?ttal az ?si magyar tradici?nak legink?bb megfelel?en. Toldi a magyar f?rfi ide?lja, ahogy azt a n?p embere elk?pzeli, akinek ?letm?dj?b?l s munk?ja term?szet?b?l foly?an f?fontoss?g? a nagy testi er?, amely harcban a szem?lyi b?tors?g csod?it m?veli, a b?ke idej?n virtusos cselekedetekben, szilaj duhajkod?sokban ?li ki a maga energia-f?l?sleg?t. A harcos Toldi a magyar lovaskatona ezer esztend?s ide?lk?pe, amely mint az emberi nagys?g egyed?l felfoghat? p?ld?ja ?l a n?p fi?nak m?sf?le kulturide?lok sz?m?ra megk?zel?thetetlen k?pzelet?ben. Bizonyosan ott volt a szalontai kis fi? k?pzelet?ben is, aki b?mulva, minden kiv?l?s?g elismer?s?re fog?kony l?lekkel n?zte valamikor a parasztleg?nyek virtuskod?sait, duhajkod?s?t, hatalmas er?pr?b?it s az akkor mag?ba sz?vott k?pet alak?totta meg azt?n, mint f?rfi, k?pzelet?nek legkedvesebb alkot?s?ban. S Toldival szemben a m?sik ide?l, Lajos kir?ly, a kultur?n nevelt, de az ?si magyar tipust meg?rt?, higgadt, j?indulat?, sz?les ?ttekint?s? uralkod?, akibe a k?lt? belevegy?tette M?ty?s kir?ly mondak?r?nek n?h?ny elem?t is, - a magasabb kultura sz?nvonal?ra emelkedett magyar ?r k?pe, amelyen azonban van n?h?ny von?s, amely az el?kel?, tekint?lyes magyar parasztgazd?ra eml?keztet. Mintha Lajos kir?ly arc?ba De?k Ferenc n?h?ny arcvon?s?t vegy?tette volna, nyilv?n ?ntudatlanul, a k?lt?, De?k Ferenc?t, akiben ? is, mint kora magyarjainak j? r?sze, a gy?keresen magyar politikai ?sz s a b?lcs hazafis?g megtestes?l?s?t l?tta. Ez a k?t alak, Toldi ?s Lajos kir?ly a magyar ember hist?riai temperamentum?nak k?t k?l?nb?z? ellent?tes tipus?t jelenti, amelynek egym?ssal val? tusakod?sa v?gigvonul eg?sz t?rt?nelm?nk?n s jellemz?n meghat?rozza annak minden fontosabb fordulat?t.
Ezeken a tradicion?lis, az eg?sz nemzetben egyetemes ?rv?ny? momentumokon fel?l, amelyekkel Arany, a k?lt? a magyar gondolat legtipikusabb kifejez?je lett, ott van benne az egy?ni, ami k?lt?v? tette. A rendk?v?li ?rz?kenys?g, amelyet a fizikum gy?nges?ge is t?pl?l ?s fejleszt, az ? k?lt?i term?szet?nek pszichol?giai alapja. Ez b?n?tja meg cselekv? energi?j?t, hogy azt?n befogad? k?pess?ge, az ?let benyom?sainak lelki ?t?l?s?re val? k?pess?g ann?l jobban fokoz?dj?k benne, ez szak?tja el ?lete term?szetes gy?kereit?l azzal, hogy k?ptelenn? teszi ?sei gazd?lkod? ?letm?dj?nak folytat?s?ra, r?k?nyszer?ti, hogy ?tl?pjen a f?ldm?vel?k oszt?ly?b?l a tanult emberek?be. Ez viszi r? m?r a gyermeket arra, hogy a benne fejledez? ?let-energi?kat aktivit?sra val? k?pess?g hij?n, mag?ba vonul? ?br?ndoz?sban, elm?lked?sben, t?preng? ?v?d?sben ?gesse el s ett?l telik meg lelke a l?tott ?s ?t?lt ?let-k?pek oly t?meg?vel, amely azt?n az id?k beteljesed?sekor szinte mag?t?l ?mlik m?v?szi form?ba. ?rz?kenys?g?b?l ered s?v?rg?sa, amely eg?sz k?lt?szet?nek jellemz? von?sa, amely lelk?t soha sem engedi megmaradni ott, abban a helyzetben, ahov? sorsa vetette, mindig m?sfel? vonzza, a jelenb?l a multba, az idegenb?l a sz?l?f?lre, a realit?sok vil?g?b?l az ide?lok?ba. ?r?k?s nyugtalans?g gy?tri s ez a nyugtalans?g adja l?r?j?t. ?rz?kenys?g?b?l fakad? szem?rmetes f?l?nks?ge ?s z?rk?zott tart?zkod?sa teszi epikai k?lt?v?: ez nem engedi, hogy sz?v?nek titkait k?zvetlen?l, az ?nmag?t fentart?s n?lk?l, leplezetlen?l k?zl? l?rikus m?dj?n nyilv?n?tsa ki. ? csak k?zvetetten tudja kinyilv?n?tani mag?t, alakokban, melyeket k?pzelete alkotott, t?rt?netekben, melyeket e c?lra alak?tott. F?rfikora lir?j?ban alig tal?lunk eg?szen egy?ni l?rai hangot, csupa egyetemes ?rz?seket sz?laltat meg, k?zdolgokat, ?letfiloz?fiai reflexi?kat. A tiszta l?ra csak ?regkor?ban t?nik fel k?lt?szet?ben, amikor a korral lehanyatlott ellen?ll? er? nem ?llja m?r ?tj?t ?rz?sei k?zvetlen kinyilatkoztat?s?nak. Az ?regkor mindig k?zl?kenyebb, nem b?rja m?r annyira elleplezni mag?t s Arany kor?n ?regedett meg. De mennyire jellemzi szem?rmetes tart?zkod?s?t az, hogy ?regkora e l?rai s?hajait v?ltig rejtegette kapcsos k?nyv?ben s legnagyobb r?sz?k csak hal?la ut?n ker?lt nyilv?noss?gra! F?lt, mint valami indiszkr?ci?t?l, hogy az embereknek bepillant?st engedjen a maga lelk?be. S ma ezek a l?rai megnyilatkoz?sok hozz?k ?t legk?zelebb olvas?i sz?v?hez, mert ezek t?rj?k fel legtiszt?bban szenved? lelk?t, ezeken ?rzik legk?zvetlenebb?l az ?rz?s m?lys?ge. S ezekben m?r a mai ?let l?r?ja sz?lal meg, mert az ?reg Arany m?r nem eml?keib?l mer?tett, hanem lelki ?let?nek akkori hull?mz?sait foglalta dalokba. Ez pedig m?r a f?v?rosban, a kultur-?letben ?l? ember lelki hull?mz?sa. ?pen ez ad Arany ?regkori k?lt?szet?nek igen nagy jelent?s?get. A k?lt?, aki f?rfikor?ban a r?gi magyar ?let, a r?gi magyar ember lelki ?llapot?t konzerv?lta sz?munkra, ?regkor?ban els??l sz?laltatta meg az ujonnan fejl?d?tt, gy?keresen ?talakult, ?j magyar ?let l?r?j?t.
KONZERVATIV KRITIKA, FEJL?D? IRODALOM.
Kazinczy Ferencet v?rmegyei hat?rozattal akart?k eltiltani nyelvi ?s irodalmi reformj?nak folytat?s?t?l ?s az eg?sz orsz?g g?nykacaj?nak c?lt?bl?j?v? tett?k a Mondolattal. Az ?reg Kazinczy gyan?val ?s rosszal?ssal n?zte az Aurora-k?r ?j izl?sir?ny?t, amely az ? kez?b?l vette ?t az irodalmi f?kly?j?t. Az Aurora-k?r hagyom?nyainak v?grendeleti v?grehajt?ja, Toldy Ferenc a meg?rt?s kell? m?rt?ke n?lk?l pr?b?lta Pet?fit ?s Aranyt visszaszor?tani arr?l az els? polcr?l, amelyre Gyulai az?ta k?zv?lem?nny? v?lt it?lete szerint joguk volt a magyar irodalom hierarchi?j?ban. Gyulai azt?n kritikailag mereven visszautas?tott mindent, ami az Arany ut?ni nemzed?kek term?s?b?l nem alkalmazkodott orthodox m?don ahhoz a k?lt?i ide?lhoz, amelyet Arany J?nos alakj?b?l ?s k?lt?i gyakorlat?b?l konstru?lt mag?nak. ?gy volt az mindig ?s ?gy is lesz mindig az irodalmi vil?gban: minden gener?ci? igyekszik orthodox k?nonn? s?r?teni azt, amit egykor mint reformot, a megel?z? orthodoxia lek?zd?s?vel adott a vil?gnak ?s a maga v?vm?nyainak ?r?k ?rv?nyre magasztal?s?val v?dekezik az ellen, hogy ?t is ugyanaz a sors ?rje, amit el?z?inek ? maga k?sz?tett. Az ap?k ?s fi?k harca, a konzervativv? merevedett egykori reform ellen?ll?sa az ?j reform k?s?rleteivel szemben a leg?rdekesebb l?tv?ny, amely az irodalmak t?rt?neti szeml?lete el? ?tk?zik. Hasznos ?s gy?m?lcs?z? e harc, ha az eszm?k hadsz?nter?n zajlik: ennek sor?n szokta a v?dekez? ?j ir?ny ?ntudatoss? tenni nemcsak ?nmag?ban, hanem a nagy k?z?ns?gben is a maga v?vm?nyait, az ?j ir?ny is ebben a harcban jut a maga teljes ?ntudat?ra, ebben ismeri fel a saj?t lehet?s?geit, a multtal val? kapcsolat?nak ?s ellent?t?nek term?szet?t, s?t a harc lend?lete kifejleszti olyan k?pess?geit is, amelyek e n?lk?l tal?n elcs?kev?nyedtek volna. A konzervatizmus kritikai munk?j?ra egyar?nt sz?ks?ge van a konzervatizmusnak mag?nak ?s a fejl?d? ujs?gnak, azt lehet mondani, hogy ez a kritika tartja az irodalmi ?let hull?mz?s?ban a folytonoss?got.
Az utols? negyedsz?zad alatt ez a konzervativ kritika ?gysz?lv?n hallgatott a magyar irodalomban. Hangja volt ?s hallatta is, de nem volt mit mondania. Az Arany nyom?n fell?p? ?j irodalmi ?zl?seket ?s alkot?sm?dokat meg-megr?tta egy-egy irodalmi ?nnepen elmondott besz?dben, bizonyos jelens?geik ?s munk?saik egy-egy csoportja ellen - majd minden esetben legkev?sbb? hivatott elm?inek fegyverbe ?ll?t?s?val - heves, de ann?l kev?sbb? tartalmas csat?roz?sokat kezdett, majd mikor az ?j irodalom m?r nagyon is elrugaszkodott az egyed?l ?dv?z?t? orthodoxi?t?l, a nagy anath?m?val sujtott le r? ?s m?k?d?sbe hozta az eg?sz hatalmi szervezetet, amelyet kez?ben tartott, egyszer?en kitagadta a l?t jog?b?l azt, ami neki - nem par excellence irodalmi okokb?l - k?nyelmetlen, ellenszenves vagy ?rdekei-ellenes volt. Csak egyet nem tett; tehets?ggel tehets?get, alkot?ssal alkot?st, ?rvvel ?rvet nem ?ll?tott szembe. A konzervativ kritika csaknem teljes medd?s?g?t f?jlalta az ?j irodalom minden komoly embere. A Nyugat sokszor reklam?lta a kritik?t , de mindig hasztalanul; felaj?nlotta saj?t has?bjait is a sz?m?ra, nem <Add to tbrJar First Page Next Page