Homepage
Login
Profile
BookClubs
dmBox
Read Ebook: Naplegenda by B Nffy Mikl S
Font size:
Background color:
Text color:
Add to tbrJar First Page Next Page
Ebook has 600 lines and 12185 words, and 12 pages
Produced by: Albert L?szl? from page images generously made available by the Google Books Library Project
KISB?N MIKL?S
NAPLEGENDA
BUDAPEST, 1906
SINGER ?S WOLFNER BIZOM?NYA
M?RKUS SAMU K?NYVNYOMD?JA, BUDAPEST.
A tapasztal?s azt mutatja, hogy az ugynevezett mythus, emberi kalandnak elbesz?l?s?b?l sz?rmazik.
Mindent, ami kiv?lik a megszokott rendb?l, a vad ember term?szetf?l?ttinek, isteninek tart: a rendkiv?li embert is. E rendkiv?li ember lehet: ... egy erej?r?l ?s b?tors?g?r?l hires f?n?k, lehet egy kiv?l? idegen, ki m?v?szetet ?s tud?st hoz, lehet magasabb fajbeli, gy?zelmes h?dit?... F?lelemmel tekintenek f?l re? ?s hal?la ut?n a lelk?nek adott tisztelet vall?ss? ?lland?sul.
SZEM?LYEK:
Ijjas.
?n?.
Vir?gsz?l.
Nup.
A szin barlang el?tti teret ?br?zol. Balr?l magas meredek szikla-falban a barlang bej?rata l?tszik, mely kiss? magasabban fekszik, mint a szinpad. A bej?ratt?l balra a szin sz?le fel? ?llati kopony?k, csontok, ?ri?si agancsok vannak ?sszeh?nyva. A bej?rat el?tt szabadon mint egy oszlop, egy magas fat?rzs van fel?llitva, mely durva kifestett farag?ssal emberszer? alakot ?br?zol, a barlanglak?k b?lv?nya. A b?lv?ny l?b?n?l faragatlan olt?rk?.
A szikla, melyben a barlang nyilik, a b?lv?ny m?g?tt f?lk?r alakban veszi k?r?l a szint, ?s jobbra mind alacsonyabb lesz, ugy, hogy a szin k?zep?t?l fogva a sziklafal f?l?tt elter?l? erd?talaj is l?that?. A barlang mellett balr?l ?sv?ny vezet f?l a szikl?ra. F?nn az erd? vonul tova, sz?les ?ri?si b?kk- ?s feny?f?k, melyeknek vastag t?rzsei ?s el??gai l?tszanak csak ki az el?szint borit? lombkorona al?l. E lombkoron?t a szikl?ba kapaszkod? egyes v?konyabb feny?k ?s b?kk?k ?s a szin jobboldali sz?l?n ?ll? ?ri?si b?kkfa terjesztik a szin f?l?.
Ez ut?bbinak ?gaira n?h?ny emberi koponya van er?sitve. Az erd? f?ldj?t f?nn, mindennem? lehullott ?g, led?lt t?rzs?k ?s tem?rdek tavaszi vir?g boritja. Egy-egy t?rzsen r?zsafolyond?r is kuszik.
H?tul jobbr?l, m?lys?get jelezve az erd?talaj elt?nik ?s a f?k t?rzsei k?z?tt t?voli m?ly erd?horizont vonul, melyet magas k?kl? hegyek fejeznek be a messzi l?that?ron. A sziklafal r?zsutos f?lk?r?n bel?l, a k?z?pen, medve-b?r?kb?l ?sszeheveny?szett nagyon alacsony kerevet.
Kiss? jobbra t?le t?zhely, melyben enyhe f?sttel ?g a t?z; f?l?tte h?rom fal?bon agyag?st l?g. A t?z mellett n?h?ny k? van, mely ?l?helynek szolg?l.
A szint alacsony s?t?s? d?lut?ni nap vil?gitja be; tark?n t?ncolnak sugarai a t?rzseken, ?gakon, vir?gokon.
?N?, VIR?GSZ?L, SZOLG?K.
?n? a k?z?pen a t?z el?tt ?l. ?ltesebb, de nem ?reg asszony. S?t?t arczb?re ?s fekete haja van, mely k?t hosszu varkocsba fonva l?g le a mell?re. Mindk?t orcz?j?n n?h?ny tetov?lt piros ?kitm?ny. S?t?t, r?vidsz?r? b?r?kbe van ?lt?zve, melyek s?t?tbarn?ba, sz?rk?be, feket?be j?tszanak. Nyak?n ?llati fogakb?l f?z?tt nyak?k. L?bain durva, hegyesorru bocskor Kez?ben egy k?l?ndzsahegy van, melyet egy m?sik nagyobb, fany?lbe szoritott kovak?vel kalap?l. Mell?je l?ndzsany?l van t?masztva.
Vir?gsz?l fiatal, sz?ke, le?nyos k?lsej? n?. Aranyszin haja szabadon omlik, feh?r, meztelen v?llaira. Haj?ba, homloka felett egy hosszu tarka toll van keresztbe t?zve, f?lei mell? piros vir?gok. Test?t k?t piros-tarka nagyon durva, l?tsz?lag n?dsz?vet?, hosszu n?gysz?galaku sz?vetdarab fedi, melyek h?naalj?t?l a csip?k?n alulig hurral vannak k?toldalt ?sszef?zve, azon al?l szabadon l?gnak ?s t?rdig ?rnek. L?bain bocskor, melynek talpa, valamint az ?n?? is el?l hegyesen felkunkorodik, mint a hogy az n?mely egyiptomi eml?ken l?that?. A Vir?gsz?l saruiba piros szallagok vannak fonva. A kereveten fekszik ?s sz?tlan n?z a f?k leveles koron?j?ba.
A szolg?k t?rpe termet? s?t?t b?r? kis emberek. Ritka szak?ll boritja az arcukat. A jobb f?l szabadon van, mig a balt eltakarja a re? f?s?lt bozontos hajuk. Durva barna b?r?kbe vannak ?lt?zve. A t?zt?l jobbra kuporognak. Eg?sz viselked?s?k alattomoss?got ?s f?lelmet fejez ki.
Mid?n a f?gg?ny felg?rd?l, p?r pillanatnyi csend, csak ?n? kalap?cs-?t?sei hallhat?k.
?N? :
Fogyt?n van l?tom a sz?raz fa. A T?zszellemnek t?pl?l?kra lesz sz?ks?ge. J? lesz hozni. Menjetek hozzatok sz?raz ?gat de ne olyan v?kony, rongy galyakat, hanem j? vaskos ?gat.
A mi er?sebb ?g volt a k?zelben mind fel?gett?k t?len ?t.
?N? :
Ti hitv?nyak! H?t menjetek tov?bb, nagy az erd?.
Esteledik m?r, nagyasszony, mindj?rt s?t?t lesz.
S?t?t lesz nemsok?ra, nem mehet?nk messze.
?N?
T?n f?ltek a s?t?tben, mint a gyermekek! Kotr?djatok! J?rtatok kint ak?r ?jjel is eleget!
Igen de... megmondjam?
Mondd ink?bb. ?n messze nem megyek egy vil?g?rt.
?N? :
Nosza, induljatok!
K?rlek ne parancsold nagyasszony. Nem f?l?nk m?skor, hozunk holnap nagy, nagy ?gat, ha kiv?nod, de most - f?l?nk, igen f?l?nk.
?N? :
De mit?l?
Hogy mit?l - nem tudom. De vesz?ly j?r az erd?n, nagy vesz?ly, rejtelmes.
?N?:
Micsoda vesz?ly?
Nem tudom. Veszedelem. J?r, j?r a veszedelem. J?r, k?l. Ismeretlen.
?N?:
Vil?gosabban besz?lj, nyomorult f?lf?l?, vagy...
Azt tanitott?k a mi t?rzs?nkben az ?regek, hogy nem j? a vesz?lyr?l besz?lni, mert az a hatalm?ba ?d. De ha parancsolod... Magunk sem tudjuk, mi az, a mi j?r az erd?n; tavasz ?ta j?r, ugy gondolom. N?ha ugy zug az erd?. ?s csap?sokat is hallottunk, messze, kelet fel?l. Tegnap pedig...
?N?:
Nos, tegnap?
Tegnap... l?ttunk is... valami r?mit?t...
?N? :
Add to tbrJar First Page Next Page