Read Ebook: A szellemi erők gyüjtése és pazarlása by Szitnyai Elek

Font size:

Background color:

Text color:

Ebook has 100 lines and 13110 words, and 2 pages

Az iskola azonban, hogy k?pletesen sz?ljunk, nincs ?gy berendezve, hogy kinek-kinek k?pess?gei, hajlamai szerint adhatn? a lelki t?pl?l?kot. Bizonyos, t?rv?nyesen el??rt, m?g az ev?s m?dj?t is meghat?roz? ?tlapja van, s a kinek ez nem tetszik, vagy nem birja, annak t?voznia kell az eb?dl?j?b?l. ?s itt kezd?dik n?mely tanul?n?l a r?vid gloria, m?sn?l a sz?gyen, a f?jdalom a Golgotha ?tja. Az iskola, a sz?l?k elfelejtik azt, hogy nem el?g a j? mag, f?ld is kell hozz? ?s hogy a magnak kell a f?ldh?z, a tanul? talentumaihoz alkalmazkodnia ?s nem megford?tva. Olyan ez, mintha szeg?nyt?l ?s gazdagt?l, keres?t?l ?s dologtalant?l egyforma ad?t k?veteln?nek ?s a nem fizet?t sz?gyennel ?s m?s b?ntet?ssel illetn?k. Minden sikertelen munka minden sz?gyen ?s f?jdalom azonban testi ?s szellemi energi?nak pazarl?sa is.

De nemcsak az ?gynevezett tananyag, hanem annak el?ad?si m?dja, k?zl?s?nek form?ja is nagy szerepet j?tszik az energia pazarl?s?n?l. Tank?nyveink ellen e tekintetben rendk?v?l sok panaszt kellene felhoznunk. N?mely tank?nyv e tekintetben val?s?gos mer?nylet a tanul? lelke ellen. Fogalma sincs arr?l n?mely tank?nyv?r?nak, hogy bizonyos korban mit vehet be ?s hogyan vehet be a gyermeki elme. ?s itt hat?rozottan az ?gynevezett tanterv a hib?s, a mid?n a gyermeki l?lek fejl?d?s?nek fokait nem ismerve, nem neki val? szellemi t?pl?l?kot kin?l. ?gy tesz sokszor mint a chinai a czip?j?vel; nem a l?b szerint csin?lja a czip?t, hanem a l?bat k?nyszer?ti a sz?k czip?be. Sok tanterv ugyanis nem ?smeri, vagy legal?bb is figyelmen k?v?l hagyja azt, hogy a gyermek lelke hossz? ideig csak ?rz?ki benyom?sokat, k?peket, neki val? mes?ket vesz fel, az eg?sz vil?got csak j?t?knak tekinti; k?s?bb fejl?d? phantasi?j?nak keres t?pot, majd a l?that? vil?g t?rgyait t?nem?nyeit, t?rt?neteit kezdi vizsg?lni; v?gre ?sszef?gg?seket, viszonyokat, t?rv?nyszer?s?get, t?rv?nyt keres, a fogalmihoz emelkedik, abstract dolgokhoz jut, kategori?kat analyz?l, filozof?l. Az emberi l?lek ezen fejl?d?si menet?hez kell minden tantervnek alkalmazkodni. A term?szet maga szabja meg a menetet.

?s most mit k?vetelnek a tantervek ?s mit adnak tank?nyveink? Sok t?rgy m?r a tan?t?s kezd? fok?n abstract dolgokkal, elvont fogalmakkal, s?t kategori?kkal foglalkozik. Igy, hogy a sok k?z?l csak egyet eml?tsek, a nyelvtan a nyelvnek a filoz?fi?ja s min?l rendszeresebb, ann?l elvontabb, ann?l nehezebb. Ha egy ily nyelvtanba bele tekint?nk, s a nyelv ?s mondattani kategori?knak nagy t?meg?t, a sok subtilis megk?l?nb?ztet?st l?tjuk, vagy n?mely sz?mtani k?nyvbe pillantunk, meg?rtj?k, mi?rt irt?zik a tanul? lelke ett?l a nem neki val? t?pl?l?kt?l. Igen k?nnyen siklik ?t a mathematika is a neh?z, abstract fogalmakhoz. B?r kisebb m?rt?kben, de m?s t?rgyak anyaga ?s k?zl?s?nek form?ja sem tud el?gg? a gyermek lelk?hez lebocs?tkozni.

A fejl?d? gyermek ?vek folyama alatt milli?kra men? k?pzetet szerez. Agyvel?nk egy r?sze, a mint m?r eml?tett?k, mint valami mozg?f?nyk?papparatus t?m?rdek felv?telt vesz fel a k?lvil?gr?l, m?s r?sze mint valami fonograf, a hangok, szavak, dallamok ?rj?t szedi mag?ba, m?g m?s agyvel?r?szletek a szagok, ?zek, a tapint?s k?pzeteit gy?jtik. De ennek az ingerfelv?telnek, ennek a k?pzetszerz?snek is vannak hat?rai. Hiszen az agysejt is egy ?l? szervezet, mely t?pl?lkozik, mely fizikai, chemiai, psychikai ?letet ?l, de a mely id?vel destrual?dik is.

Az egy?nis?gek szerint k?l?nb?z? id?ben l?p fel ez a berakt?roz?si neh?zs?g. N?mely embern?l m?r 30, m?sn?l m?r a 40-ik ?let?v k?r?l l?p fel az a t?nem?ny, hogy nem szeret, nem tud ?s nem akar ?jat tanulni, mert a rakt?r m?r ?ltal?ban telve van, vagy nincsen hely olyan ingerek sz?m?ra. Uj fogalmak, k?l?n?sen nevek, m?r az 50-es ?vek k?r?l semmik?pen sem akarnak megmaradni. Nagyon val?sz?n?, hogy nem ez az egyed?li oka az ?j k?pzetek felv?teli akad?ly?nak, bizony?ra az agyvel?ben t?rt?n? m?s fizikai ?s chemiai elv?ltoz?sok, k?l?n?sen az idegelemek destructi?ja is k?zrem?k?dnek.

Ez azonban m?g ?pen nem hanyatl?sa a szellemi ?letnek, s?t azt mondhatjuk, hogy az igazi, a teljes szellemi munka, a tartalmas, alkot? gondolkod?s akkor k?vetkezik be, mid?n a berakt?roz?s m?v?vel elk?sz?lt?nk. Ekkor folyik a k?pzetek combinati?inak vil?ga, a nagy ter?letekre tekint?, mindent sz?mbavev? gondolkod?s, a felhalmozott ?ri?si k?pzetanyag feldolgoz?sa. Sok vil?gh?r? gondolkoz?, tud?s ?reg kor?ban ?rta meg m?veit.

A v?gigtanult k?nyvek. Az irodalomt?rt?net szellem?l? adatai, a sok reg?ny ?s dr?ma tartalma nem nevel?. A t?rt?nelem m?g mindig nem az ?let mestere. Nem tudunk objectivek lenni. A t?m?rdek adat Lexikonokba val?. Minden tudom?nynak feladata. A nyelv?szked?s. Lelk?nk birodalm?nak tartalma ?s az energiapazarl?s egy hasonlattal kifejezve.

A mid?n 30 ?vet j?l meghalad? tan?ri, ?r?i multamra visszatekintek s elgondolom, hogy ezen id? alatt mit tanultam, tan?tottam, ?rtam ?s e nagy munka mellett mely ismereteknek nem vettem semmi haszn?t: ?ri?si er?, illetve energiapazarl?st l?tok. De bizonyos vagyok benne, hogy ?gy j?r minden sok iskol?t v?gigj?rt ember, ha p?ly?j?ra visszatekint. Csakhogy ezt nem szokt?k az emberek meg?rni, csak ?nmagokba fojtj?k, legfeljebb a t?rsas?gban panaszolj?k tel, s majd gunyol?dva, majd sajn?lkozva fogj?k fel ezt az ?ri?si energiapazarl?st, boldogtalans?guknak ezen egyik ind?t? ok?t. Pedig k?r evvel hallgatni, mert a baj napr?l-napra csak nagyobbodik.

Ha egy k?l?nf?le iskol?kat v?gzett m?velt ember p?ly?ja v?g?n ?sszegy?jten?, azt?n egym?s mell? rakn? mindazokat a k?nyveket, melyeket az elemit?l v?gig a k?z?piskol?n ?s az egyetemen ?t tanult, azt?n v?gigforgatn? ezt a kis k?nyvt?rt azon cz?lb?l, hogy mi mindenf?l?t is tanult valamikor, v?gre azt kutatn?, hogy mindebb?l mi maradt meg, mennyit haszn?lt fel ?ll?s?ban mint polg?r, mint ember: szomor?an kellene tapasztalnia, hogy tanul?s?val iszony? energiapazarl?st k?vetett el. Ennek a k?nyvt?rnak t?bb mint h?romnegyed r?sze eg?szen feled?sbe ment, de m?gsem pusztult el. Z?rva van, mert nem volt re? sz?ks?g, azt?n annyira nincs rendezve, hogy ha volna is sz?ks?g valamire, nem tudunk re? tal?lni. ?s ebben a soha sem haszn?lt ?s fel sem haszn?lhat? k?nyvt?rban minden ?gynevezett tananyag vagy tudom?ny k?pviselve van, term?szetesen nagyon k?l?nb?z? sz?m? k?tettel. Igy nemcsak a classikus nyelvek ?s irodalom, hanem a modern nyelvek is, a mathematika, a historia stb. Csak egy p?r p?ld?t akarok ezekre vonatkoz?lag a k?l?nb?z? tudom?nyok k?r?b?l felhozni.

Ne sz?ljunk itt legel?sz?r a g?r?g ?s latin nyelvr?l ?s irodalomr?l, ?gyis el?gg? ismeretesek az itt felhozott panaszok, de n?zz?k el?bb a modern irodalomt?rt?netet ?s irodalmat. Az irodalomt?rt?net pl. tele van szellem?l? sz?mmal, n?vvel, cz?mmel; ezek legnagyobb r?sz?nek a lexikonokban vagy a k?nyvkeresked?k catalogusaiban volna helye. ?s k?rdj?k most, hogy magokb?l az irodalmi m?vekb?l, mondjuk az epikai, lyrai, dr?mai irodalomb?l mi ?rdemes arra, hogy helyet foglaljon agysejtjeink k?z?tt? Tal?n mind az az ezrekre men? j?, rossz k?ltem?ny, dr?ma, reg?ny, epos, melyet hivatott ?s nem hivatott ?r?k ?ssze?rtak? Az elfogulatlan ?t?l? azt fogja mondani: olvassunk ?t egy p?r kit?n? munk?t, ?rdemes m?remeket, vegy?k ?t lelk?nkbe mind azokat a sz?p gondolatokat, nemes ?rzelmeket, melyek ?let?nk cz?lj?t el?mozd?tani vannak hivatva. Ne feledj?k azonban, hogy pl. egy reg?ny, egy epos, egy dr?ma tartalm?nak 95% k?pzelt esem?ny, phantasia; mi?rt kell teh?t ezen ?lombeli, hazug vil?ggal az agysejteket oly nagy sz?mmal megt?lteni, mikor annyi fontos tudnival? v?rna az emberekre? Mert, hogy egy p?r kiv?l? epikai, lyrai ?s dr?mai k?lt?i alkot?st ismerj?nk, abban gy?ny?rk?dj?nk, bel?le az igaz, a j? s a sz?p gy?ngyeit magunkba szedj?k, az boldogul?sunk cz?lj?b?l ?pen k?v?natos; de mi?rt kelljen a tanul? ifj?nak egy eg?sz sereg j?-rossz reg?ny, epos, szomor? ?s v?gj?t?k ?s csaknem minden ?r? munk?j?nak tartalm?t, sokszor csak cz?meit megjegyeznie?

Ezen ?ri?si energiapazarl?sn?l m?r az a k?rd?s is felmer?lt agyamban, hogy eltekintve az energiapazarl?st?l, l?lektani, ethikai szempontb?l helyes-e, ha egy fiatal agyvel?t egy eg?sz sereg reg?ny, dr?ma tartalm?val, a lehet? erk?lcs?s ?s erk?lcstelen motivumok egym?st meghazudtol? sereg?vel t?mj?k tele? Mintha bizony a mindennapi ?let esem?nyeiben nem volna elegend? trag?dia, kom?dia, fens?g ?s alacsonys?g, ezerf?le motivum a cselekv?sek sz?m?ra ?s mindez igaz is, nem elk?pzelt vil?g. ?s k?rdj?k, mi haszna van az ifj? l?leknek abb?l, a mid?n a szerelem k?l?nf?le furfangjait, az atrocit?s ?s vandalismus annyi p?ld?j?t, a b?n?z?s oly sokf?le nem?t k?nytelen mag?nak megjegyezni? Ha az igaz is, hogy egy az ?letet m?r ismer?, meg?llapodott jellem mindenf?l?t k?r n?lk?l olvashat, nem ?ll ez egy tanul? ifjura. ?s ha legal?bb megt?rt?nt t?nyeket kellene ?gy megjegyeznie, de csak elk?pzelt ?s sokszor lehetetlen eseteket. Ez sem a lelki er?k gy?jt?s?nek a m?dja! Valljuk meg, hogy azt az erk?lcsi okul?st, tanul?st, a mit egy sereg reg?ny ?s dr?ma elk?pzelt cselekm?nyeinek megtanul?sa ?ltal mer?thet?nk, sokkal kevesebb munk?val is megtehett?k volna. M?sfel?l nem szabad elfeledn?nk, eg?szen m?s az ?letet m?r ismerve, puszt?n sz?rakoz?s ok?b?l olvasni reg?nyeket, mint ?letismeret n?lk?l, ifj?korban az?rt olvasni, hogy a t?rgy?t, alakjait megjegyezz?k.

Az a gondolat, hogy a t?rt?nelem, ?gy a hogy ma ?rj?k ?s tan?tj?k, nem mestere az ?letnek, m?r Du Bois Reymondot, a vil?gh?r? tud?st is foglalkoztatta. Egyik munk?j?ban ?gy fakad ki: <>

Term?szetes, hogy ez is t?lz?s, mik?nt t?lz?s J?kai egy kedves alakj?nak, a nagyenyedi kollegium rector-professor?nak, Tordai Szab? Gerzson uramnak az a kifakad?sa, hogy: <>

Mindez azt mutatja, hogy nagyon sok er?t pazarlunk el, mid?n agyvel?nket annyi ?rt?ktelen adattal tel?tj?k. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ignor?ljuk a histori?t. Az ism?t hiba lenne, mert a jelent csak a mult alapj?n ?rtj?k meg, ?s a mint Disraeli helyesen mondja: a mult hatalmunknak egyik eleme. Azt a multat teh?t, mely a jelent megalkotta, ismern?nk kell. Csakhogy nem mindaz, a mi valamikor t?rt?nt ?s elmult, sz?val az ?sszes mult alkotta ?s alkotja a jelent; bizonyos esem?nyek el?id?znek ?j esem?nyt, de ehhez milli? ?s milli? megt?rt?nt esem?nynek semmi k?ze. Tanuljuk meg teh?t a t?rt?nelemb?l azt, a mi az emberi ?letre, f?bb int?zm?nyeinek ismeret?re, a jelen meg?rt?s?re, haz?nk alkotm?ny?nak, legf?bb t?rv?nyeinek, culturint?zm?nyeinek megismer?s?re, a b?ke ?ld?sainak megszeret?s?re, vil?gn?zet?nk, ethikai felfog?sunk, ?letfilosofi?nk megalkot?s?ra sz?ks?ges, a t?bbi rengeteg adatot pedig adjuk ?t az arra sz?letett tud?soknak ?s a lexikonoknak. Bet? ?s papir van ?s lesz el?g, de agysejt?nk kev?s ?s m?g sok fontos ?s m?snem? ismeretre v?r.

J?l tudom, hogy engem sem a historikusok, sem a nyelv?szek, sem m?s tudom?nyok szakemberei ?s tan?t?i nem fognak meg?rteni, s?t ?d?z, kegyetlen kritik?t v?rhatok ezen soraim?rt. Hiszen mindenki a saj?t tudom?ny?t, a saj?t szakm?j?t tartja fontosnak, azt hiszi, hogy a vil?g rendje nem lehet el n?lk?le. Azt?n, mid?n a szakemberek, a tud?sok tudom?nyukat v?dik, eg?sz szellemi ?s legt?bbsz?r anyagi vil?gukat, kenyer?ket v?dik. Hiszen a mit az ember 30-40 ?ven ?t tanult, az a k?pzet- ?s gondolatvil?g, a mit ?gy felhalmozott, tulajdonk?pen lelki vil?g?t, minden?t k?pezi. ?s nem term?szetes-e, ha a szakember lelke m?ly?ben, lelkivil?g?ban ?rzi mag?t megt?madva, mid?n tudom?ny?t, annyi gonddal szerzett ismereteit t?madj?k meg? Innen a harcz makacss?ga, komolys?ga. Az?rt kell minden eff?le reformot lassan, fokozatosan, k?m?letesen eszk?z?lni.

De b?rmily keser?, b?rmily ?d?z lesz is a harcz a f?l?sleges tanulnival?k ellen, a halad? kornak lassan-lassan meg kell azt v?vnia s az ?let tan?t?s?ra kell hallgatnia. ?s az ?let m?st tan?t, m?st mutat. Az ?let el?sz?r azt mutatja, hogy az agyvel? megterhel?s?nek, capacit?s?nak hat?rai vannak, m?sodszor, hogy az ismeretek ?rt?kre, fontoss?gra rendk?v?l k?l?nb?z?k. Van olyan fontos, mint a v?z, mint a leveg?, hogy meg se ?lhetn?nk n?lk?le, ?s van, a mely ?rt?k, fontoss?g tekintet?ben rendk?v?l messze esik. Mily m?s arr?l hallani, hogy a radium hogy gy?gy?tja a r?kos daganatot, vagy hogy az elhalt szivet hogy pr?b?lj?k ?letre kelteni ?s mily m?s egy k?t?sz? v?ltoz? alakjair?l, vagy az igeid?k ?s m?dok haszn?lat?r?l besz?lni.

Ezekre gondolva lehetetlen, hogy ne l?ssunk nagy energiapazarl?st a g?r?g ?s latin nyelvnek ?s mindenf?le r?gis?geknek oly m?don val? tanul?s?ban, mint ez gymnasiumainkban t?rt?nik. Hiszen a mi igaz?n ?rt?kes ?s becses ebben az irodalomban, az ?rt?kesnek marad ford?t?sban is. Azt?n valljuk meg az igazat, a g?r?g ?s latin irodalom m?veinek, gondolatainak legjav?t m?r ?gyis ?tvett?k, m?r assimil?lt?k a nemzeti irodalmak.

Ha a tudom?nynak az a cz?lja, hogy az igazs?ghoz vez?reljen, hogy a term?szet titkait felfedje, hogy a f?jdalmat cs?kkentse, a j?l?tet nevelje s a l?tfelt?teleket megjav?tsa, akkor a tudom?ny ez ?ld?saib?l nagyon keveset ad a nagy vil?gnak, a k?zj?nak a sz?rsz?lhasogat? nyelv?szked?s, filologiz?l?s. Igaz, hogy a nyelvtudom?ny, mint minden tudom?ny sz?p ?s fontos ismeretekhez vezethet, a mid?n l?lekvalljuk meg, hogy a nyelv?szeti fejteget?sek legnagyobb r?sze messze esik a k?zj? megval?s?t?s?t?l, m?sr?szt csak annak szerez ?r?met, a kit a term?szet m?r arra alkotott, hogy a nyelv?szetben lelje ?r?m?t.

Mindez csak akkor lesz lehets?ges, ha a k?l?nb?z? iskol?k tananyag?t, annak mennyis?g?t ?s min?s?g?t nem tiszt?n tan?gyi k?r?k ?s hat?s?gok fogj?k meghat?rozni, hanem egy oly nagy bizotts?g is, melynek tagjai a k?l?nb?z? ?letp?ly?k legkiv?l?bb k?pvisel?ib?l fognak ?llani, ha teh?t a gyakorlati ?let emberei, a k?l?nb?z? ?letp?ly?k kiv?l? f?rfiai is hozz? fognak ahhoz sz?lhatni, hogy mit tanuljanak a nemzet gyermekei. Azok az emberek ugyanis, a kik a gyakorlati ?let k?vetelm?nyeit ismerik, a kik t?nyleg l?tj?k mi ?s hogyan kell az ?letnek ?s annak a p?ly?nak, a melyen tani, historiai, n?pismei stb. ismeretekre der?t ?j f?nyt, de mozognak, bizony?ra nem fognak oly tananyagot propon?lni, a melyre az ?letnek sz?ks?ge nincs.

Most, f?jdalom, sokszor kezd?k experiment?l?sa, str?berek t?leked?se, majd ?zlet, nyeres?gv?gy l?tszik sok tank?nyv?nk?n.

Nem is gondoljuk, hogy a rossz tank?nyvek mennyi er?pazarl?snak, mennyi k?nnak a k?tforr?sai. Azok az id? el?tt val? neh?z tudom?nyos fejteget?sek, abstrakt fogalmakkal val? filozof?l?sok, nem megfelel? stiliz?l?s ?pen olyan az agyvel?nek, mint az em?szthetetlen ?tel a gyomornak. Mindkett? betegg? teszi a szervezetet. Meg vagyok r?la gy?z?dve, hogy ha a tank?nyvek e betegeit statistice ki lehetne mutatni, elszomor?t?an nagy sz?mot kapn?nk. Viszont, ha ezt a sok k?nt, ezt az ?ri?si energiapazarl?st meg lehetne sz?ntetn?nk, mennyi er?t, boldogs?got, hasznot tudn?nk teremteni. De m?g a k?z?piskol?kn?l a concurrentia legal?bb n?mileg seg?t a bajokon, a fels?bb oktat?sn?l ez sincs meg.

Mikor mindezen bajokr?l elgondolkoztam ?s e mellett memori?m birodalm?t a lehet?s?g szerint ?ttekintettem, <> cz?m?, m?g 1900-ban megjelent m?vemben ezeket ?rtam:

?s mennyi csal?d?s, mid?n a keresked?s v?gre megny?lik. A boltos tiszt?n l?tja helyzet?t: a mi neki, ?v?inek, az ?letnek legjobban kellene, abb?l kev?s van a boltj?ban; ami alapj?ban nem m?s, mint haszontalan fi?kt?ltel?k, azzal tele van keresked?se. ?s hogy a tragikomikum m?g teljesebb legyen: venne kelend? port?k?t, de m?r nincs hov? elhelyeznie, mert mind beteltek m?r a fi?kjai.>>

Az?ta, hogy ezeket ?rtam, ugyanazon szemmel n?zem a vil?g foly?s?t ?s l?tom tanul?sunk sysifusi munk?j?t, a kis ?s nagy modern Tantalusok k?njait. ?rthet? volt teh?t ?r?mem, mid?n fentnevezett munk?m megjelen?se ut?n egy p?r ?vvel Ostwald Vilmosnak, a nagyh?r? term?szettud?snak ?s filoz?fusnak az energiat?kozl?s ellen tett hasonl? kifakad?sait olvastam. Term?szetesen egy szeg?ny magyar tan?r szav?t senki sem hallotta meg.

Csakis a term?szet t?rv?nyeinek ismerete vezetheti az emberis?get cz?lja fel?. Csakis e t?rv?nyek ismer?se ?s alkalmaz?sa lehet az az Ariadne-fon?l, mely az ?let labyrinthus?ban elvezet. Ezek n?lk?l nem haszn?l semmif?le m?s tudom?ny, nem seg?t rajtunk semmif?le m?v?szet.