Read Ebook: Tengerkisasszony: Vázlat holdfényben by Wells H G Herbert George Karinthy Frigyes Translator

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 790 lines and 17577 words, and 16 pages

M?r ?pen azon voltak, hogy a tulbehat? n?zeget?s el?rte az illend?s?g hat?r?t ?s Mabel ?pen ujra bele akart kezdeni a pacskol?sba ?s ?pen odasz?lt Bettynek: >>V?r?s ruh?ja van; eleg?ns...<< amikor valami igaz?n borzaszt? t?rt?nt.

Az usz? h?lgy k?l?n?s, sebes mozdulattal felugrott a vizbe, feldobta karjait - ?s elt?nt!

Olyan eset volt, ami egy pillanatra kell, hogy mindenkit megdermesszen, amir?l mindenki olvasott m?r sokat ?s el is k?pzelte, de nagyon kevesen ?lt?k ?t.

Egy percig cs?nd volt. K?t perc is eltelt, akkor a feh?r kar megint felbukott ?s megint elt?nt.

Mabel azt mondja nekem, hogy g?rcs?t kapott a r?m?lett?l, nem is tudott mozdulni, de a k?t Bunting l?ny mag?hoz t?rve, kiab?lni kezdett: >>Jaj, megfullad!<< ?s rohanni kezdtek ki a vizb?l. Miss Glendower is feln?zett, fel?llt ?s egyik kez?ben a >>Sir George Tressady<<-val, m?sik kez?t szem?hez emelve, hat?rozott ?s er?s hangon ki?ltott: >>Ments?k meg!<< A l?nyok t?nyleg kiab?ltak, de a k?t f?rfi, ugy l?tszik, nem vesztette el l?lekjelenl?t?t. >>Fred a ment??vet<< hallatszott Mr. Randolph Bunting szava, mert esz?be jutott, hogy a k?zelben egy falon l?g a ment??v. Szinte egy pillanat alatt dob?lt?k le ruh?ikat, gall?rt, cip?t, mindent ?s a vizbe rohantak.

- Hol t?nt el, apa? - mondta Fred.

- Egyenesen, jobbra! - ?s mintegy szavainak bizonys?g?ul valami fekete ?s ragyog? dolog villant fel abban az ir?nyban - val?szin?leg a halfark volt, v?letlen?l ker?lt fel.

A k?t der?k ur nem volt valami jeles usz? - Mr. Bunting, a perc izgalm?ban val?szin?leg azt is elfelejtette, amit valaha tudott - de az?rt h?siesen g?zoltak el?re, maguk el?tt l?b?lva a ment??vet; nem hoztak sz?gyent a haza fej?re. Annyi azonban bizonyos, hogy Bunting ur megivott n?h?ny liter vizet ?s szeg?ny Fredet alaposan megrugta, b?r, mint k?s?bb magyar?zta: >>csak az?rt, mert f?ldet akartam ?rni a l?bammal ?s abba a nyavaly?s ment??vbe beleakadtam.<<

?s akkor, eg?sz v?ratlanul a Tengerkisasszony felt?nt m?g?tt?k ?s egy l?gy ?s sz?p kar fogta ?t Mr. Bunting nyak?t ?s a ment??vet. Fred azt mondja, hogy egy?ltal?ban nem t?nt r?m?ltnek, vagy elfulladottnak, b?r akkor nem volt abban a helyzetben, hogy ezt pontosan megfigyelhette volna. De arra m?gis eml?kszik, hogy mosolygott ?s m?g mintha kedveset vagy udvariasat mondott volna.

- G?rcs, - mondta, - g?rcs?t kaptam.

Mr. Bunting, mint ? mondja ?pen azon volt, hogy figyelmeztesse a kisasszonyt, hogy csak tartsa mag?t egyenesen ?s minden j? lesz ?s megmentik, de akkor egy kis hull?m j?tt ?s becsuszott Mr. Bunting sz?j?ba ?s erre csuklani kezdett.

- Mindj?rt bevissz?k, - mondta Fred ?s ott libegtek ?s kapkodtak a vizbe, h?rman.

Fred azt mondja, a Tengerkisasszony nyugodt volt, egy kicsit zavarban lehetett, a part fel? n?zett, mintha a t?vols?got m?rn?. >>H?t megmentenek?<< k?rdezte Fredet.

- Igen, megmentj?k, - mondta Fred ?s but?n n?zte fulladoz? apj?t.

- Kivisznek a partra?

- Igen... mindj?rt... vfft!!... ny?gte szeg?ny Bunting is.

?s ekkor, ugy r?mlett Frednek, csuda t?rt?nt. A viz ?rv?nyezve f?lfortyogott, mintha a propeller csavarja fordulna meg benne. Csak m?g annyi ideje volt, hogy belekapaszkodhatott a tengerkisasszony ?s a parafa ?vbe, azt?n az apja elt?nt, majd fuldokolva felmer?lt ism?t, k?ts?gbeesetten kapaszkodva az ?v ut?n. ?s ime! vagy husz m?ternyire k?zelebb voltak a parthoz, alig n?gy l?bnyi m?lys?g? vizben, ahol Fred azonnal le?llhatott a talajra.

Erre az ?rint?sre meglepet?se ?s zavara egyszerre h?sies hat?rozotts?gnak adott helyet. Elengedte az ?vet, karjaiba kapta a Tengerkisasszonyt ?s kiemelte a vizb?l. >>Megmentve!<< ki?ltott?k k?rusban a l?nyok ?s messzir?l visszhangzott a ki?lt?s: >>Megmentve, hurr?!<< Csak Mrs. Bunting nem kiab?lt, mert a f?rj??rt agg?dott ?s Mr. Bunting sem kiab?lt, hanem valami olyanf?le impresszi? j?rt a fej?ben, hogy az ?sszes term?szeti t?rv?nyek, melyek szerint az ember lebeghet, ?s uszhat a vizen, alattomosan kij?tszott?k ?t ?s hogy a legjobb, amit ily k?r?lm?nyek k?zt tehet: k?h?gni ?s megint k?h?gni, lehet?leg sokat ?s gyorsan, mig meg nem hal. P?r perc mulva azonban ism?t talpra ?llhatott, fujva, h?r?gve, lihegve, sipolva ?s t?r?lgetve a szemeit ?s ekkor azt?n Mrs. Bunting is jobban szem?gyre vehette azt a szem?lyt, akit a fia hozott karjaiban.

K?l?n?s dolog, hogy a Tengerkisasszony m?r k?r?lbel?l egy percig kint volt a vizb?l, miel?tt b?rki is felfedezte volna, - hogy - hogy bizonyos tekintetben k?l?nb?zik - m?s h?lgyekt?l. Azt hiszem, mindenki nagyon k?zel ?llt hozz? ?s a sz?p arc?ba n?ztek, vagy tal?n azt k?pzelt?k hirtelen, hogy valami kecses, eg?szen uj divatu lovagl?-ruh?t visel, vagy valami hasonl?t. Egysz?val, egyik?k se vette ?szre, b?r oly vil?gosan a szem?k el?tt volt, mint a nap. Bizony?ra a ruh?t?l is el volt takarva. ?s igy ?llt?k ?t k?r?l, ugy ?rtv?n, hogy Fred egy igen el?kel? ?s szeretetrem?lt? h?lgyet mentett meg, aki itt f?rd?tt ?s valami szomsz?d nyaral?hoz tartozik. Legf?ljebb az volt furcsa, hogy a parton senki se v?rt m?g r?. Belekapaszkodott Fredbe ?s - a hogy Miss Mabel k?s?bb megjegyezte - Fred is viszont bel?kapaszkodott.

- G?rcs?m volt - mondotta a Tengerkisasszony, arc?t a Fred arc?ra fektetve, mig f?l szemmel Mr. Buntingre n?zett. - Bizonyos, hogy g?rcs volt... M?g most is ?rzem...

- Nem l?tok semmit - kezdte Mrs. Bunting.

- K?rem, vigyenek be - mondotta a Tengerkisasszony, kimer?lten becsukta a szemeit, b?r az arca meleg ?s r?zs?s volt. - Vigyenek be!

- Hov?? - csod?lkozott Fred.

- Vigyenek a h?zba - suttogta a Tengerkisasszony.

- Melyik h?zba?

Buntingn? k?zelebb j?tt.

- A maguk h?z?ba - mondotta a Tengerkisasszony ?s ujra lehunyta a szemeit ?s mintha elvesztette volna az eszm?let?t.

- De h?t... Nem ?rtem... - dadogott Mr. Bunting ?s csod?lkozva n?zett k?r?l.

?s ekkor l?tt?k meg. Netti, a fiatalabb Bunting-le?ny l?tta meg el?sz?r. Azt mondja, el?sz?r r?mutatott, miel?tt szavakat tal?lt volna. Akkor azt?n mindny?jan megl?tt?k! Azt hiszem, Adeline l?tta meg m?gis utolj?ra. Legal?bb ez felelne meg modor?nak.

- Mama! - ki?ltott Betty, hangot adva az ?ltal?nos r?m?letnek - halfarka van!

?s ekkor a h?rom le?ny ?s Mabel is egym?sut?n sikitani kezdtek.

- N?! Halfark!

- De - kezdte Mrs. Bunting, ?m nem tudott besz?lni.

- Oh! - sohajtott Adeline ?s sziv?re tette a kez?t.

?s ekkor a szobale?ny mondta ki a sz?t: >>Hable?ny!<< ki?ltott ?s erre mindenki ut?na ki?ltott: >>Hable?ny!<<

Csak maga a hable?ny volt cs?ndes, ?rz?ktelen?l hajtotta h?tra fej?t Fred v?llaira ?s tehetetlen?l karjaiba simult.

Tetszik tudni, ez volt a k?p, amit ugy mozaikokban ?ssze tudtam szedni. El kell k?pzelni persze azt a kis csoport embert, ott a parton, ?sszeszorulva - kiss? t?volabb ?ll Mr. Bunting, aki m?g mindig a vizet k?pk?di mag?b?l, f?lig megfulladva ?s eg?szen hitetlen?l. A parafa?v pedig himb?l?dzva lebegett t?volabb a vizen.

Term?szetes, az efajta jelenetek adnak legt?bb okot gyanakv?sra.

Val?ban, gyanus volt az eg?sz. Eg?szen k?zel a vizhez volt ?s a csoport harminc m?ternyire a bokrok el?tt ?llott. Mrs. Bunting k?s?bb mondotta Melville kuzinomnak, hogy egyik?k se tudta, mihez kezdjenek m?rmost ?s m?g hozz? borzaszt? kellemetlen volt nekik, hogy ennyire zavarban vannak.

A hable?ny megel?gedett azzal, hogy probl?mak?nt szerepeljen ?s Fredhez simult, pedig eg?szen csinos kis suly volt egy ember r?sz?re. Azt hiszem, a k?zeli nyaral? lak?i is megjelentek ?s gesztikul?lva ?s b?mulva n?zt?k ?ket. Pedig ?pen olyan szomsz?dok voltak, akikkel a Buntingok semmif?le ismerets?get nem szerettek - keresked?k vagy ilyenf?l?k. Azonkiv?l Mrs. Bunting m?g egy t?vcs?vet is vett ?szre, amely a domb fel?l fel?j?k ir?nyult.

Mi t?bb: a n?pszer? ir?, aki a m?sik oldalon lakott ?s aki egy m?rgesarcu, szem?veges ur volt: mondom, ez is megjelent ?s nagyon h?ly?n meresztette a szemeit. A szomsz?d keresked? azt?n a parafa?vr?l kezdett besz?lni, amit ? k?lcs?nz?tt ?s mikor nem feleltek neki, fenyeget?dz?tt, hogy ?tj?n.

?s betet?z?s??l a helyzetnek f?nt, a sz?rke f?ldh?t m?g?tt egyszerre csak kir?ndul?k jelentek meg!

El?sz?r csak a fej?k l?tszott, azt?n a megjegyz?sek j?ttek. Azt?n ?r?mteljes ki?lt?sokkal kezdtek ?tkapaszkodni a partra.

- Hip, hip! - mondt?k a kir?ndul?k kapaszkod?s k?zben, szellemesen, azt?n megint: >>Pip' pip, h?! Bumsz!<< azt?n n?h?ny perc mulva: >>Mi az ott?<< k?rdezte egyp?r.

- Pip, pip! - felelt r? a t?bbi, akik m?g messzebb voltak.

Igen nagy t?rsas?g volt.

- Valami baj van? - ki?ltott fel?j?k az egyik kir?ndul? mer?szen.

- Szent Isten! - mondta Mrs. Bunting Mabelnek, - mit tegy?nk? - Ezt k?s?bb Melville kuzinomnak is mindig igy mondta:

- ?n Istenem! Mit tegy?nk?

Azt hiszem, k?ts?gbees?s?ben a viz fel? is n?zett. De term?szetesen, visszavinni a vizbe a hable?nyt - ez m?g keservesebb magyar?zatokat ig?nyelt volna.

Vil?gos, hogy egy dolgot lehetett csak tenni. Mrs. Bunting ki is mondta:

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet