Homepage
Login
Profile
BookClubs
dmBox
Read Ebook: Az élet: Történetek képek by Petelei Istv N
Font size:
Background color:
Text color:
Add to tbrJar First Page Next Page
Ebook has 2082 lines and 57089 words, and 42 pages
Produced by: Albert L?szl? from page images generously made available by the Hungarian Electronic Library
MAGYAR IR?K
ARANY K?NYVT?RA.
PETELEI ISTV?N.
AZ ?LET.
BUDAPEST, 1908.
GRILL K?ROLY K?NYVKIAD?V?LLALATA
PETELEI ISTV?N
AZ ?LET
T?RT?NETEK, K?PEK
BUDAPEST
FRANKLIN-T?RSULAT
MAGYAR IROD. INT?ZET ?S K?NYVNYOMDA
FRANKLIN-T?RSULAT NYOMD?JA.
A nagyap?.
Eml?kezik-e kegyed a nagyapja h?z?ra?
Torn?czos ?gy-e? s a gr?dics felett t?lgyfaoszlopos pip?z?hely van, melynek oldalait hajnalk?val futtatta be a n?ni? A szegletben ?ll, ?gy-e, a nagy h?rs-karossz?k, melynek a k?rny?ke ronda, minthogy ott sz?vja a b?csi napestig a feh?r krajcz?ros pip?j?t .
Szakasztott ilyen a M?rton b?csi?.
Oda j?rt audienczi?ra, a torn?czra mindenki, a kinek dolga volt a b?csival, mert ? neh?z, k?v?r ember volt, a ki nagy ok n?lk?l senki kedv??rt se s?tifik?l. - Itt leste meg a b?csi a bar?tist?kat, a kik tizenegy ?rakor ?rtek hazafel? az abc-?s k?nyv?kkel. Ekkor a b?csi beinti a gyermekeket az utcz?r?l, n?mi gy?m?lcs?t ad nekik s ?gy sz?l: <
Mikor d?lben be kellett mennie az eb?dl?be, akkor megmozdult az eg?sz h?z. A v?n szolga m?r er?telen , hanem seg?thetnek a szolgale?nyk?k , a n?ni pedig h?tul ?gy kiterjeszti a karjait, mintha ? is seg?tene. Arra mind nagyon szuszognak ?s megk?nnyebb?lve s?hajtanak f?l, ha a h?v?s, tiszta szob?ba le?lhet az asztal mell? M?rton b?csi. No! keress ott egy szem port, vagy p?kh?l?t ak?rmelyik szegeletben, vagy ak?r csak legyet! Z?ld sz?rfirhang l?g a sz?les, t?rpe ablakokon ?s l?pbe m?rtott nyir?gvessz?k az ablakp?rk?nyon, a mikre a legyek r?ragadnak. Eff?l?ket minden?tt: a veres kasztenen, a t?k?r felett, mindenfel? kaphatsz. A legyek biztosan rov?son tartott?k e szob?t.
A nagy cserfaasztal szeglet?n j?l elf?rtek a b?csi a n?nivel, de a t?lak alig a tetej?n. Ebben egy kis tur?, feny?fa-k?regben; od?bb egy t?l ?jm?di kor?n?r? fekete sz?l?; egy kis m?zzel f?tt retek, ?vegfed?l alatt, mandul?val a j? sz?j?z v?gett; ?s h?napos retkek, a miket a fog?sok k?z?tt r?g az ember, hogy ne unja el mag?t. A k?v?r, forr? leves p?rolog a t?ny?rban. A n?ni alig mer hozz? nyulni. <
Azt?n j?nnek minden egy?b j? falatok, a miknek nincsen v?ge. <
Azt?n igen szuszog?s lesz a b?csi s azon ?l?hely?ben el-elszund?t. Minden azon m?don marad az asztalon ?s senki meg se mer mocczanni a h?zban.
Az Isten igaz?n bocs?ssa meg! Mert a hal?l gondolat?val nem szabad tr?f?lni. A n?ni mindj?rt s?rva fakad, ha r?gondol, mennyi kedvese pusztult el k?r?l?tte. Csak ketten maradtak m?r. Annyi gyermek?k volt, hogy se szeri, se sz?ma. Kereszteltek, temettek. Mi k?lts?g! Csak gy?zz?n eleget keresni az ember! A sz?p nagy fi?t: a pelyhedz? ajak? Istv?nt elcsalta Bard?cz, a bar?t, a forradalomkor. Ott a Bes?n mentek ki, nagy dobsz?val, ?nekkel. Vajjon ki fogta be a szemeit?... A feketeszem? R?zsika, a ki a n?ni ?l?be ?lve, lehelte ki beteg tork?n a lelk?t... Az okos kis Mikl?s, a kinek a test?n nem akart ki?tni a himl?... ?s oh! a menyecske le?nya: Mari, a ki megsz?k?tt a forradalom ut?n egy kviet?lt n?met ?rmesterrel. Oh! N?ha s?rva gondol a n?ni az egyetlen unok?j?ra, a le?ny?nak a fi?csk?j?ra, de M?rton el?tt nem szabad besz?lni r?la...
?s oda lettek a szomsz?dok mind... A kikkel kereskedtek, a kikkel cziv?dtak, szeretkeztek. A tutajos szomsz?d,... a ki alkonyatkor ?td?cz?g?tt az utcza t?ls? fel?r?l s le?lt az ? h?zuk el? s akkor?kat hazudott, hogy majd lesz?d?ltek... A bivalykeresked?, a zs?roskab?t? v?n r?cz. Hol vannak mind? ?s hol a liszt-lop? moln?r, a ki ?rz?keny, rebeg? v?kony hangj?n ?nekelgette:
- Nem minden sz?p, a mi sz?p, Az sz?p, a mit szeret?nk...
?s pengette hozz? a git?rj?t... A gyerekek pedig czicz?ztak az utcza k?zep?n, kering?ket j?tsztak, farkas-b?r?nyt, k?nt?lva, hogy belek?bult az ember... Hol vannak mind; a gyerekek kedve, az ?regek ?lete? Istenem, beh kihalt a vil?g! Oh, nem kell az elmul?sr?l besz?lni. Nem j?! Ne kis?rtse a b?csi az Istent.
A b?csi pedig nagyokat b?longatott jobbra-balra a karossz?ken ?s horkant egyet-egyet. A n?ni ijedten sz?kik fel, hogy megfogja a fej?t. <
- Dehogy, Czicza, hiszen nem aludtam. Nem, mert mindent tudok, csak behunyom a szememet. B?r tudn?k aludni, Czicza, de ker?li az ?lom a szememet.
Igy hazudozott a b?csi, a mi pedig v?tek az Isten parancsolata ellen.
A j? Isten ellen... a kit pedig boldogan f?ltek. A b?csi igen j?ba volt Vele. Kompaniz?lt vele s minden ?gyes baj?ban egyezkedett vele. Mikor a tutajokkal megindult Gyergy?b?l, sz?pen megbesz?lte vele a dolgot. Rendesen el is ?rt Aradig szerencs?sen a terh?vel ?s akkor viaszgyerty?kat gyujtott a tisztelet?re... Ha valami csalfas?gon j?ratta az esz?t az ?zletben, avagy egy-egy h?sos feh?rn?pet csipkedett volna meg valamely hom?lyos szegletben, nem evett M?rton b?csi k?t szered?n h?st s ?gy vezekelt. S azzal rendben volt. Viszont, ha valami ?gye rosszul ?t?tt volna ki , megcsin?lta a m?rleget: <>. Azonban v?ns?g?re nagymis?re is elj?rt mindennap s buzg?n dics?rte a V?ghetetlent, mert megig?rte vala neki, hogy j? dolga lesz a m?svil?gon, ha tisztess?gesen viseli mag?t e f?ldi ?let?n...
Az eb?d ut?n ism?t kitelep?tett?k a b?csit a vir?gos torn?czra ?s p?f?kelt valameddig, mikor nyughatatlanul fordult vissza: <
A n?ni mindj?rt meg?rtette.
- N?gy mindj?rt az ?ra, M?rton! a k?v?t v?rja m?r, ?gy-e, fiam? J? forr? lesz, magam ?gyelek re?, ne f?ljen. - S ism?t ettek k?v?t, brassai czvibakkal, mert ebben nincsen ?leszt? s igen k?nny? az em?szt?se s t?n valami haszontalans?got: valami kis toj?sos pereczet, vagy egy picziny kavi?rt, olajbogy?t, vagy t?n egy csepp s?s halat, avagy sz?raz sonk?t, a mit a n?ni p?czolt corianderrel, sal?trommal ?s egy par?nyi fokhagym?val.
Senkivel se volt kocz?d?suk. A b?csi nem adott p?nzt k?lcs?n, nem k?rt senkit?l, ?gy bar?ts?gban ?lt az eg?sz vil?ggal... ?regs?g?re fanem?t vett a szov?tai sz?kelyekt?l , hogy ?ppen valami dolga legyen, de err?l a kis ?zlet?r?l nem vezetett f?k?nyvet: <
Sz?p egyformas?gban ?ltek ?gy, hacsak valami forradalmi harczos koll?g?ja nem vet?d?tt a port?j?ra. Akkor megelevenedett a b?csi. A harczos pajt?sainak odaadta ak?r a lelk?t. A kikkel j?rtak G?lfalva mellett , de a piski h?dn?l, Segesv?rtt, a vizaknai lank?sokon. A fia ott veszett el valahol. A haza vette el. Az Isten neve legyen dics?s?ges...
- Adja ide, Czicza - mondta, ha valami r?gi koll?g?ja vet?d?tt be - azt a karabint, nem azt a kov?st, de az acz?llal kivert dupl?t - ?s cz?lozgatott a b?csi, b?rha a fegyvernek nem volt magja ?s behunyta a f?lszem?t s a sz?j?t f?lreh?zta ?s kifesz?tett karja ?gy reszketett, mint egy gyenge fa?g, a mit a sz?l rebegtet. Czicza ijedten n?zett re?.
- Felizgatja mag?t, M?rton; nem j? kom?di?zni a pisztolylyal, m?g els?lhet; az Isten ?rizzen t?le.
- Csak hadd sz?ljon, mint a mennyd?rg?s m?nk?... - felelte ?s igen zordonul n?zett a n?nire.
- Nem, nem szenvedhetem, nem szeretem a kez?ben l?tni, m?g valami bajt szerezhet mag?nak.
- Gy?va asszony, - boszantotta a n?nit. - Csak j?nne, j?nne, j?nne a n?met ism?t, hogy m?g egyszer l?ssam ?ket szemt?l-szemben. Mert elmegyek, ?gy tudja meg, Czicza!
- De M?rton, ki is veresedett eg?szen. Ha szeret, tegye le a kez?b?l. A nyak?n is megdagadt az ere. Ne kiab?ljon, az Isten szent nev?re...
A b?csi akkor sunyorgott alattomosan ?s meg volt el?gedve mag?val, hogy r?riaszthatott Czicz?ra...
Igy ?ldeg?lve a b?csi egy ?jszak?n ?tsz?lt a szomsz?d kis ?gyban forgol?d? Czicz?hoz:
- Nem alszik, Czicza?
- Nem, M?rton. Valami megfek?dte a gyomr?t?...
- Nem, Czicza.
Azt?n elhallgattak s k?s?bb ism?t ?jra kezdte Czicza:
- T?n a lelk?t nyomja valami?
- Az, Czicza. A Mari fi?r?l ?lmodtam.
Azut?n mindj?rt ut?na tette:
Add to tbrJar First Page Next Page