Read Ebook: A nagy katasztrófa: 1914-1920 by Wells H G Herbert George Tonelli S Ndor Translator

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 185 lines and 30787 words, and 4 pages

Az imperializmus a Balk?nt sem hagyta ?rintetlen?l; kis ?llamocsk?k, melyek nem is sz?z esztend? el?tt emelkedtek ki a rabszolgasorb?l, t?lhev?tett rem?nys?geknek adt?k magukat. Ferdin?nd bulg?r kir?ly, az utols? pseudo-caesar, a c?ri c?met vette fel ?s Ath?n kirakataiban a kiv?ncsi ?rdekl?d? tanulm?nyozhatta az Eur?p?ra ?s ?zsi?ra kiterjed? g?r?g birodalomnak t?rk?pekben megrajzolt ?lmait.

M?g a nyugati vil?g rohamosan ?talakult, Oroszorsz?g a tizenkilencedik sz?zad folyam?n csak nagyon lassan v?ltozott. A tizenkilencedik sz?zad v?g?n, ak?rcsak a kezdet?n, m?g mindig a barb?rs?gon alapul?, a tizenhetedik sz?zad v?g?nek t?pusa szerinti nagy monarchia volt, azon a fokon, amelyen udvari intrik?k ?s cs?sz?ri kegyencek befoly?solhatt?k nemzetk?zi viszonylatait. ?ri?si vas?tvonalat ?p?tett kereszt?l eg?sz Szib?ri?n, hogy a v?gpontj?n mag?ra z?d?tsa a jap?n h?bor?nak a katasztr?f?j?t; ?lt a modern eszk?z?kkel ?s modern fegyverekkel, amennyiben ezt fejletlen indusztrializmusa ?s csek?ly sz?m? megfelel?en m?velt oszt?lya megengedte; Dosztojevszkij ?s a hozz? hasonl? ?r?k valami misztikus, a Szent Oroszorsz?gnak ?s hivat?s?nak gondolat?n alapul? imperializmust eszeltek ki, amelynek a faji illuzi?k ?s a zsid?gy?l?let szenved?lye adt?k meg a sz?nezet?t; mint azonban az esem?nyek bebizony?tott?k, ez az eszme nem valami m?lyen hatolt bele az orosz t?megeknek a k?pzelet?be.

Oroszorsz?g m?g egy m?s tekintetben t?rt el a modern Nyugat-Eur?p?t?l ?s volt annak k?z?pkori id?szak?val p?rhuzamba ?ll?that?. Ez volt az a k?r?lm?ny, hogy egyetemei mened?khely?l szolg?ltak t?m?rdek szeg?ny di?knak, akik nem ?llottak semmif?le ?sszek?ttet?sben a hivatalos szervezettel ?s k?v?l estek annak a rokonszenv?n. 1917 el?tt a forradalom e k?t t?nyez?j?nek, az el?gedetlens?g gyul?kony anyag?nak ?s a szabadgondolat gyujt? szikr?j?nak a k?zels?g?t az eur?pai gondolkoz?s nem ismerte fel ?s csak nagyon kevesek voltak annak a tudat?ban, hogy b?rmely m?s orsz?gn?l ink?bb van meg Oroszorsz?gban egy alapokig hat? forradalomnak a lehet?s?ge.

Ha az eur?pai nagyhatalmakr?l, a multb?l ?r?k?lt k?l?gyi hivatalokkal ?s nemzeti politik?val egyetemben, tekintet?nket az Amerikai Egyes?lt-?llamokra ford?tjuk, amely 1776-ban t?k?letesen elszakadt a nagyhatalmi rendszert?l, rendk?v?l ?rdekes ellent?tet l?tunk azoknak az er?knek a m?k?d?s?ben, amelyek Eur?p?nak az expanziv imperializmus?t el?id?zt?k. A mechanikai forradalom Eur?p?hoz hasonl?an Amerik?ban is, az eg?sz f?ldr?szt n?h?ny napi t?vols?gra zsugor?totta ?ssze. Az Egyes?lt-?llamoknak, a nagyhatalmakhoz hasonl?an, szint?n voltak az eg?sz vil?gra kiterjed? p?nz?gyi ?s gazdas?gi ?rdekei; az indusztrializmus nagy ar?nyokban fejl?d?tt ki ?s sz?ks?ge volt tengerent?li piacokra; a hitnek ugyanazok a v?ls?gai, amelyek v?ls?gba d?nt?tt?k az erk?lcsi szolidarit?st Eur?p?ban, ism?tl?dtek az amerikai vil?gban is. N?p?ben ?lt a hazafias szellem ?pen ?gy, mint b?rmely m?sikban. Mi?rt hanyagolta el m?gis a fegyverkez?st ?s nem k?vetett h?d?t? politik?t? Mi?rt nem igyekezett a csillagokat ?s s?vokat meglobogtatni Mexiko f?l?tt ?s egy ?j indiai rendszert megteremteni K?n?ban e lobog? alatt? Amerika k?nyszer?tette ki, hogy Jap?n megnyissa a kapuit. Miut?n ezt megcselekedte, tiltakoz?s n?lk?l hagyta, hogy a kelet-?zsiai hatalom eur?paiasodj?k ?s f?lelmetess? n?vekedj?k. Ez ?nmag?ban is el?g lett volna ahhoz, hogy Machiavelli, a modern k?lpolitik?nak az atyja, megforduljon a s?rj?ban. Ha egy eur?pai jelleg? nagyhatalom lett volna az Egyes?lt-?llamok hely?n, Nagybritanni?nak v?ges-v?gig meg kellett volna er?s?teni a kanadai hat?rt, amely ma teljesen v?dtelen ?s nagy arzen?lt kellett volna berendeznie a Szent-L?rinc foly? vid?k?n. K?z?p- ?s D?l-Amerik?nak megosztott erej? ?llamai m?r r?gen le voln?nak ig?zva ?s az Egyes?lt-?llamok hivatalnoki kar?nak ?s uralkod? oszt?ly?nak fegyelmez? ellen?rz?se alatt ?llan?nak. ?lland? k?zdelem folyn?k Ausztr?li?nak ?s ?j-Z?landnak elamerikaias?t?s??rt ?s Amerika is oszt?lyr?szt k?vetelne mag?nak a tropikus Afrik?b?l.

K?l?n?s v?letlen folyt?n Roosevelt eln?k szem?ly?ben Amerika is produk?lt egy, a n?met cs?sz?rhoz hasonl? nyughatatlan energi?j?, nagy cselekedetekre s?v?rg?, ?pen olyan duzzad? ?s sz?nokias, a vil?gpolitik?ra kaphat? ?s fegyverkez?sre hajland? egy?nis?get, akiben hit?nk szerint meg lett volna a hajland?s?g, hogy belesodorja az orsz?got tengerent?li kalandokba.

V?lem?ny?nk szerint az Egyes?lt-?llamoknak nagy ?nm?rs?klet?t ?s tart?zkod?s?t m?sk?nt megmagyar?zni nem lehet, csakis az int?zm?nyeknek ?s hagyom?nyoknak alapjukban elt?r? volt?val. Els?sorban az Egyes?lt-?llamok korm?ny?nak nincsen eur?pai rendszer? k?l?gyi hivatala ?s diplom?ciai test?lete, nincsenek <>, akik arra hivatottak, hogy meg?rizz?k az agressziv politik?nak a hagyom?ny?t. Az eln?knek nagy hatalma van ugyan, de ez al? van vetve a szen?tus ellen?rz?s?nek, amely viszont felel?s az ?llami t?rv?nyhoz? test?leteknek ?s a n?pnek. Az orsz?gnak a k?lpolitikai viszonyai ?gy nyilt ?s nyilv?nos ellen?rz?s alatt ?llanak. Ilyen rendszer mellett a titkos szerz?d?sek lehetetlenek s az a k?r?lm?ny, hogy a k?lhatalmak panaszkodnak az Egyes?lt-?llamokkal val? <> a bizonytalans?ga miatt, legjobban mutatja az ?gyek kiv?l? ?ll?s?t. Az Egyes?lt-?llamokban ilyenform?n alkotm?nyszer?leg van lehetetlenn? t?ve az olyanforma k?lpolitika, amely Eur?p?t oly hossz? id?n kereszt?l a h?bor? szeg?ly?n tartotta.

Mikor N?metorsz?gnak ?s Nagybritanni?nak a h?d?t?sai a Csendes-oce?non azt a vesz?lyt id?zt?k fel, hogy az Egyes?lt-?llamok haj?had?t megfosztj?k a sz?n?llom?sait?l ezeken a vizeken, az Unio megsz?llta a Samoa-szigetek ?s a Sandwich-szigetek egy r?sz?t. Az Uni?nak itt volt el?sz?r dolga val?ban al?vetett n?pess?ggel. De az angol-indiai tisztvisel?kh?z hasonl? oszt?lynak a hi?ny?ban, akik a brit k?zv?lem?nyt befoly?solj?k, az amerikaiak itt is a ter?leti rendszernek az elj?r?s?t k?vett?k. A legnagyobb er?fesz?t?ssel igyekeztek Hawaii nevel?si ?gy?t az amerikai sz?nvonalra emelni, a territoriumok rendszere szerinti t?rv?nyhoz?st szerveztek, ?gy hogy ezek a s?t?tb?r? szigetlak?k minden val?sz?n?s?g szerint arra vannak rendelve, hogy az Egyes?lt-?llamok teljes jog? ?llampolg?rai legyenek.

A k?z?s amerikai ?rdek gondolat?nak megfelel?en az Unio 1898-ban beleavatkozott Cuba ?gyeibe, amely ?veken kereszt?l ?lland? felkel?snek az ?llapot?ban volt Spanyolorsz?g ellen?ben. A r?vid h?bor? Cuba, Porto-Rico ?s a Filippini-szigetek megh?d?t?s?val v?gz?d?tt. Cuba ma ?nkorm?nyzattal b?r? szabad k?zt?rsas?g. Porto-Riconak ?s a Filippini szigeteknek k?l?nleges korm?nyuk van ugyan, v?laszt?son alapul? als?h?zzal ?s egy fels? test?lettel, melybe az Unio is k?ld ki tagokat. Nem val?sz?n?, hogy ak?r Porto Rico, ak?r pedig a Filippini szigetek ?llam legyenek az Egyes?lt-?llamokban. Sokkal val?sz?n?bb, hogy szabad ?llamok lesznek, k?lcs?n?s meg?rt?sen alapul? sz?vets?gben ?gy az angol nyelv?, mint a latin Amerik?val.

?gy Cuba, mint Porto-Rico ?r?mmel fogadt?k ?gyeikbe az amerikai beavatkoz?st, de a Filippini-szigeteken nyomban a spanyol h?bor? ut?n er?s t?rekv?s nyilatkozott meg a teljes ?s r?gt?n?s szabads?gra ?s er?s ellen?ll?s jelentkezett az amerikai katonai igazgat?ssal szemben. Az Egyes?lt-?llamok politik?ja itt jutott legk?zelebb a nagyhatalmak rendszer?hez ?s elj?r?s?t ezen a ponton lehet legink?bb k?ts?gesnek tekinteni. Az Egyes?lt-?llamokban nagy rokonszenv nyilatkozott meg a felkel?k ir?ny?ban. Roosevelt, a n?hai eln?k a k?vetkez?ket ?rja err?l a k?rd?sr?l az ?n?letrajz?ban :

<>.

Ezek a n?zetek nagyon elt?rnek egy brit vagy francia k?l?gyi vagy gyarmat?gyi hivatalnoknak a n?zeteit?l. De nem t?rnek el nagyon er?sen att?l a szellemt?l, amely l?trehozta az ?nkorm?nyzati gyarmatokat Kanad?ban, D?l-Afrik?ban ?s Ausztr?li?ban ?s az el?t?rbe tolta a h?rom ir ?nkorm?nyzati t?rv?nyjavaslatot. Belev?g a r?gi ?s jellegzetes angol hagyom?nyba, amelyb?l a f?ggetlens?gi nyilatkozat is sz?rmazott. Vit?n k?v?l f?lredobja az al?rendelt n?peknek a gondolat?t.

E hely?tt nem akarunk a Panama-csatorna meg?p?t?s?t k?vet? politikai komplik?ci?kba belebocs?jtkozni, mert azok nem vetnek ?j vil?got az amerikai vil?gpolitik?nak a rendszer?re. Panam?nak a t?rt?nete tiszt?n amerikai t?rt?net. Bizonyos azonban, hogy amint az Uni?nak a politikai szerkezete ?j dolog a vil?gban, ?gy t?k?letesen ?jak a hat?rain k?v?l es? vil?ggal val? viszonylatai is.

Sz?ks?gesnek l?ttuk, hogy behat?bban vizsg?ljuk a nemzetk?zi viszonyokat illet?leg Eur?p?nak ?s Amerik?nak a lelki?llapot?t az 1914. ?vi vil?gtrag?di?t megel?z? esztend?k folyam?n, mert mindjobban k?nytelenek vagyunk r?j?nni annak a felismer?s?re, hogy a nagy h?bor?, vagy b?rmely ilyen h?bor? sz?ks?ges k?vetkez?se volt ezen id?szak mentalit?s?nak. Minden, amit emberek ?s nemzetek cselekszenek, a besz?dek, k?nyvek, ujs?gok, iskolamesterek ?s m?s hasonl?k gondolatainak reakci?ja gyan?nt jelentkez? ?szt?nszer? motivumokb?l sz?rmazik. A fizikai sz?ks?gszer?s?gek, a d?gv?szek, az ?ghajlat v?ltoz?sai ?s m?s hasonl? k?ls? k?r?lm?nyek m?dos?thatj?k ?s eltolhatj?k az emberi t?rt?nelemnek a menet?t, de az ?l? gy?kere mindig a gondolat marad.

Minden emberi t?rt?nelem alapj?ban v?ve a gondolatoknak a t?rt?nelme. Napjaink embere ?s a cromagnard ember k?z?tt a testi ?s szellemi k?l?nbs?g nagyon csek?ly. A l?nyeges k?l?nbs?g annak a szellemi h?tt?rnek a kiterjed?s?ben ?s tartalm?ban rejlik, amelyet a k?zbees? ?t vagy hatsz?z nemzed?k alatt szerezt?nk.

M?g t?ls?gosan k?zel vagyunk a nagy h?bor?nak az esem?nyeihez, semhogy ig?nyt tarthatn?nk arra, hogy ez a v?zlatos ismertet?s hist?riai ?t?letet mondhatna, de megkock?ztathatjuk azt az ?ll?t?st, hogy ha az ?ssze?tk?z?snek a szenved?lyei elhalv?nyodtak, N?metorsz?got fogj?k az el?id?z?s?ben legink?bb b?n?snek tal?lni, nemcsak az?rt, mert mor?lis ?s intellektu?lis tekintetben nagyon el?t?tt a szomsz?dait?l, hanem mert ? k?pviselte az imperializmusnak k?z?s betegs?g?t a legteljesebb ?s leger?teljesebb form?ban. ?nmag?t megbecs?l? t?rt?net?r?, b?rmennyire fel?letes ?s n?pies legyen is a c?lja, j?hiszem?leg nem teheti mag??v? azt a h?bor?nak a megpr?b?ltat?saiban keletkezett legend?t, hogy a n?met az emberek b?rmely m?s faj?n?l kegyetlenebb ?s borzalmasabb emberi l?ny volna. Eur?p?nak az ?sszes ?llamai 1914 el?tt a t?mad? ?s h?bor? fel? sodr?d? nacionalizmusnak az ?llapot?ban voltak; N?metorsz?gnak a korm?nya csak vezetett ebben az ir?nyzatban. Els?nek zuhant a verembe ?s legm?lyebben ?sta bele mag?t. ? lett a borzalmas p?lda, melyre az ?sszes vele egy?tt b?n?z?k l?rm?san hivatkozhattak.

N?metorsz?g ?s Ausztria hossz? id?n kereszt?l tervezgett?k a n?met befoly?snak kiterjeszt?s?t Kis?zsi?n kereszt?l keleti ir?nyban. A n?met gondolat a <> jelszav?ban krist?lyosodott ki. A n?met tervekkel ellent?tben ?lltak Oroszorsz?g tervei, amely a szl?v befoly?st Konstantin?polyra ?s Szerbi?n ?t az Adriai-tengerig akarta kiterjeszteni. Ezek a becsv?gy? t?rekv?sek keresztezt?k egym?st ?s k?lcs?n?sen ?sszeegyeztethetlenek voltak. A Balk?n l?zas k?z?llapotai nagyr?szt a n?met ?s szl?v tervekb?l ered? intrik?knak ?s propagand?nak voltak tulajdon?tand?k. T?r?korsz?g a n?met birodalomn?l, Szerbia Oroszorsz?gn?l keresett t?mogat?st. Rom?nia ?s Olaszorsz?g, hagyom?nyaikban egyar?nt latin ?llamok, mindketten n?vleg N?metorsz?g sz?vets?gesei, egyar?nt t?volabb fekv? ?s m?lyebb terveket t?pl?ltak. Ferdin?nd bulg?r c?r m?g hom?lyosabb terveket t?pl?lt, a g?r?g udvarnak szennyes rejtelmei pedig, melynek kir?lya a n?met cs?sz?rnak volt a s?gora, ezid?szerint m?g k?v?l esnek megismer?s?nknek a k?r?n.

A bonyodalomban azonban nemcsak N?metorsz?g volt az egyik ?s Oroszorsz?g a m?sik oldalr?l ?rdekelve. N?metorsz?gnak a kapzsis?ga 1871-ben, makacs ?s gy?l?lk?d? ellens?g?v? tette Franciaorsz?got. A francia n?p, amely tudta, hogy k?ptelen az elvesztett tartom?nyokat saj?t erej?b?l visszaszerezni, t?lzott rem?nyeket t?pl?lt Oroszorsz?g hatalm?t ?s seg?ts?g?t illet?leg. A francia n?p ?ri?si ?sszegeket jegyzett az orosz k?lcs?n?kre. Franciaorsz?g sz?vets?gese volt az orosz birodalomnak. Bizonyos volt, hogy ha N?metorsz?g h?bor?ba keveredik Oroszorsz?ggal, Franciaorsz?g is megt?madja ?t.

A r?vid francia keleti hat?rnak a v?delmi rendszere nagyon er?sen ki volt ?p?tve. N?metorsz?gnak kev?s rem?nys?ge volt, hogy ezen a v?d?g?ton megism?telje az 1870-71. ?vi sikereket. Franciaorsz?gnak a Belgium fel? es? hat?ra azonban hosszabb volt ?s kev?sbb? er?sen is volt ki?p?tve. Franciaorsz?gnak t?ler?vel val? megt?mad?sa eset?n nagyobb ar?nyokban lehetett sz?m?tani 1870-nek a megism?tl?d?s?re. A francia balsz?rnyat d?lkeleti ir?nyban forg?pont gyan?nt vissza lehet l?kni Verdunre s a jobbsz?rny?t t?l lehet sz?rnyalni olyanform?n, ahogy az ember becsukja a kinyitott beretv?t. Ezt a tervet a n?met hadvezet?s?g nagy gonddal ?s r?szletess?ggel kidolgozta. A v?grehajt?sa a nemzetk?zi jognak a megs?rt?s?vel j?rt, mert Poroszorsz?g is v?llalta Belgium semlegess?g?nek a garant?l?s?t, nem volt vele semmif?le visz?lya, ellenben felid?zte azt a veszedelmet, hogy Nagybritanni?t is N?metorsz?g ellen ford?tja, mert ez a hatalom is kezeskedett Belgium megv?d?s??rt. A n?metek azonban abban a hiszemben voltak, hogy flott?juk m?r el?g er?s ahhoz, hogy Nagybritanni?t haboz?sra k?sztesse a beavatkoz?s tekintet?ben s a lehet?s?gekre val? tekintettel nagy strat?giai vas?th?l?zatot ?p?tettek ki a belga hat?r fel? ?s megtettek minden el?k?sz?letet ennek a tervnek a v?grehajt?s?ra. ?gy azt rem?lt?k, hogy egy nagy nekilend?l?ssel leter?tik Franciaorsz?got ?s azut?n akad?lytalanul m?rk?zhetnek meg Oroszorsz?ggal.

Az esem?nyek rohan?s?nak a l?k?st Ferenc Ferdin?nd osztr?k-magyar tr?n?r?k?snek a meggyilkol?sa adta meg, aki hivatalos l?togat?son volt Szarajev?ban, Bosznia f?v?ros?ban. Megvolt a kedvez? ?r?gy a hadseregek megind?t?s?ra. <>, mondotta a n?met cs?sz?r. A gyilkosok felb?rel?s?vel Szerbi?t v?dolt?k meg s b?r maguk az osztr?k nyomoz? k?zegek jelentett?k, hogy a szerb korm?nyt nem lehet b?nr?szess?ggel v?dolni, az osztr?k-magyar korm?ny alkalmasnak ?t?lte ezt a v?dat, hogy h?bor? fel? szor?tsa az ?gyeket. J?lius 23-?n a monarchia ultim?tumot k?ld?tt Szerbi?nak s b?r Szerbia r?szleges el?gt?telt adott, Sir Edward Grey, az angol k?l?gyi ?llamtitk?r pedig konferenci?ra igyekezett b?rni a hatalmakat, j?lius 28-?n meg?zente a h?bor?t.

Oroszorsz?g j?lius 30-?n mozg?s?totta a hadsereg?t, mire N?metorsz?g augusztus 1-?n meg?zente a h?bor?t. M?snap n?met csapatok l?pt?k ?t a francia hat?rt s a szerencs?tlen Belgiumhoz int?zett ultim?tummal egyidej?leg megkezd?d?tt a nagy oldalmozdulat Belgiumon ?s Luxemburgon kereszt?l. Nyugati ir?nyban megindultak a felder?t? osztagok ?s az el?csapatok. Nyugat fel? robogott a katon?kkal megrakott automobilok t?mege. Rengeteg t?meg t?bori sz?rk?be ?lt?z?tt gyalogs?g k?vette ?ket; kerekre nyilt szem?, der?k fiatal n?metek, t?rv?nytisztel?, j?l nevelt ifjak, akiknek legt?bbje sohasem l?tta, hogy indulatb?l lel?ttek valakit. <>, mondott?k nekik. B?trak legyenek ?s k?ny?rtelenek. Egyesek k?z?l?k rajta voltak, hogy megfeleljenek ennek a katonai oktat?snak a szerencs?tlen belg?k rov?s?ra.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet