: Pest 1916 by Kr Dy Gyula - Hungarian fiction 20th century; Short stories Hungarian

@FreeBooks

Posted in: #FreeBooks #FreeBooksIndia #FreeBooksApp #gg

Vote Up Vote Down   0 Reactions

Login to give Reaction!

Produced by: Albert L?szl? from page images generously made available by the HathiTrust Digital Library

KR?DY GYULA

TEVAN-KIAD?S

TEVAN ADOLF K?NYVNYOMD?JA B?K?SCSABA

SZENT JANU?RIUS.

Mostan?ban, , mid?n a pesti tornyok ?ramutat?in nem foglalhatnak k?nyelmes helyet a cs?k?k, d?lfel? napsug?r l?togatott el a v?rosba, kedves, aj?nd?kot hoz? j?vev?ny ?s a liget nagy f?i f?l?tt m?r nem l?tszanak titokzatos hieroglifjei a fekete galyaknak: egy fiatal h?lgy mosolyog valahol, valamerre, akinek der?lts?ge ?tsuhan a k?l?nben komor Budapest felett. T?n egy ?ri?s-l?ny lakik a ligetben, valahol az iparcsarnok m?g?tt, k?s?n ?bred ?s mig szem?b?l egy kedves, boh?k?s ?lmot d?rzs?lget az ?kl?vel, elm?l?zva mosolyog az ?lom furcsas?gain.

Vagy t?n az ?ltal?nos megjavul?s jelv?nye e k?l?n?s napsug?r, amely tizenegy ?ra t?jban naponkint a v?ros tet?ire ereszkedik, mintha a felh?k felett figyel? szinpadi mester mostan?ban ezen vil?goss?got tal?ln? megfelel?nek Budapest r?sz?re? Az alkalmatlanok, a katonai szolg?lat al?l felmentettek, az ?regek: j? emberek. Gyilkoss?g ritka a v?roson, legfeljebb Bud?n ?li meg ?nmag?t meg feles?g?t egy ?rzelmes hadnagy.

E nagy h?boru fejezetr?l-fejezetre ?rdekesebb reg?ny?ben - mikor m?g olvas? ?s szerz? nincsenek tiszt?ban a befejez?ssel: ki marad ?letben a reg?ny h?sei k?z?l, ki lesz boldog, ki hal meg, kit kell felt?masztani, aki az els? oldalokon m?r elv?gezte tennival?j?t ?s meghalt? - e nagyszer? reg?nyben a janu?ri tavaszi napok bizonyos megpihen?st jelentenek. A gyorsan v?gtat? kocsir?l ?rnyas hegyoldalt, ez?st csermelyt, napf?nyes Stef?nia-utat, mosolyg? n?t l?t az utaz?, megkopogtatja az Id? mogorva kocsis?nak a v?ll?t: ,,?lljunk meg, hadd igyam egyet a napsug?rb?l!" Mint a hosszadalmas illavai tart?zkod?sb?l szabadult rab, t?n?dik e f?ldre sz?llott sugarak felett. Az ?gyuk ?s mozsarak, l?ngol? falvak f?stje nem kormozta be a horizontot annyira, hogy a t?li Nap - e k?s?n kel? ?s kor?n fekv? any?ka, - a magoss?gbeli ablakb?l a f?ldre, Budapestre pillantson. Mit csin?ltok asszonyok, l?nyok? - k?rdezi a f?nyl? leveg?ben a j?s?gos any?ka, aki estefel? n?ha szit?lva eregeti le a havat, mint a duruzsol? mes?t, v?rosi lakosoknak ?s falusi mag?nyosoknak egyform?n. A j? ?s rossz n?knek. Koldus asszony kopott, boh?k?s, f?lrecsapott kalapj?ra ?s d?ma v?ll?ra, akinek lakkcip?je ugy f?nylik, mint f?l?ben brilli?nsa. Mit csin?ltok asszonyok, l?nyok? - k?rdi a d?li nap. Van elegend? f?rfi a v?rosban, aki furcsa ?s kedves ruh?tok al?l el?buv? l?batokat megcsod?lja, - mid?n a nagyv?rosi n?k l?ba oly fontoss?got tulajdonit most minden l?p?snek, mint a panor?m?s-leg?ny, aki v?gre ,,?n?ll?sitotta mag?t?" Van k?lt? a v?rosban, aki r?latok, lenge sz?pek, ?z-j?r?suak, ballet-l?p?s?ek, - holott az ?reg Mazzantini m?r nem tanitja l?pni h?lgyeinket! - ti, kecsesek, mint pasztell-figur?k r?gi burn?tosszelenc?ken, ti cs?bosok, mint Csokonai ?lmodhatta b?lba men? Lill?j?t, ti, kedvesek, akik g?nd?ritett hajatoknak, kis kalapk?toknak ?s harisny?tok szin?nek t?bb fontoss?got tulajdonittok, mint egykor az olasz fest? az Uristen szak?ll?nak, - van k?lt? a v?rosban, aki cip?t?ket, elhagyott, f?rfit?l elk?l?nitett ?leteteket, tollacsk?itokat ?s f?radt h?borus k?z?ny?teket meg?nekli? Az Ars amandi ir?j?nak kellene mostan?ban ?lni, hogy valaki leirhassa a mai n?vil?got, mid?n janu?riusi napsug?rban, harcterekre ment f?rfiakat n?lk?l?zve, szinte csak a maga mulattat?s?ra ?hajt sz?p, kecses, kiv?natos lenni. Mint a mag?nyos n?, aki naphosszat t?kre el?tt ?ld?g?l ?s c?ltalanul d?rzs?li arc?t a nyul-l?bbal. Mint a set?ts?gben, hegytet?n, erd? m?ly?ben, f?rd?k?dj?ban az egyed?l val? n? igyekszik b?jolni, tetszeni, - t?n, hogy a mesters?get el ne felejtse ?s a sk?l?j?t gyakorolja - olyan most e sok gy?ny?r? asszony ?s le?ny a v?roson.

A k?lt?k, akik j? ?s rossz napokban m?g akkor is pengetik hurjaikat, mid?n senki sem hallgat m?r r?juk, mint a muzsik?s cig?nyok a b?l ut?n, - fekete p?paszemmel j?rnak Budapesten. Mintha semmit sem l?tn?nak a mai n?kb?l, e b?jos figur?kb?l, akik mindent?l elt?volodtak, ami eddig ?ket a f?rfiak l?t?k?r?hez k?t?tte. Ujak, m?sok, ?rdekesek, mulats?gosak, t?n szerelmesebbek, mint valaha; J?kai nagyasszonyai ?s hitvesi figur?i elt?ntek a magyar ?letb?l; M?ria Ter?zia deln?i, a Lajosok tanul?kony, nagym?velts?g? d?m?i nincsenek; a forradalom vereskok?rd?s n?psz?nokn?j?t sem tal?ljuk. Nincsenek L?r?ntffy Zsuzsann?k, sem Jean d'Arcok. A Strindberg furcsa, f?lve, idegenkedve ker?lt asszonyfigur?it v?lem gyakran megpillantani az Andr?ssy-uton. Lelketlen, hazug, ?lveteg n?k szaporodtak el.

Tal?n mindig is ilyenek voltak a n?k, mint manaps?g. Csak a f?rfiakban t?bb volt az illuzi?. Mily j? volt kir?lyn?nek, ?letnek, ?lomnak, c?lnak, sirnival?nak, m?zes-kal?cs szivnek, egyetlen hangnak, zsong? v?rnek hinni a n?ket, - r?gente!

A napsug?r j?t?konyan aranylik v?n f?rfiak tar fej?n, tornyok gombj?n ?s a csontn?lk?li, ?tl?tsz? katonaarcokon, amint a v?rbaj - e cs?ndesen, de hatalmasan dolgoz? j?rv?ny - ?ttetsz?v? teszi az orrokat. ?s a n?k, akik a kez?kben hordj?k, ver?bugr?ssal terjesztik a betegs?get, ragyogva, nevetve mennek tov?bb.

VIZKERESZT NAPJ?N A H?BORUS F?V?ROSBAN.

Free books android app tbrJar TBR JAR Read Free books online gutenberg

(0)

Login to post a comment!