: Célszerű szegény emberek by T M Rk Ny Istv N M Ra Ferenc Contributor - Hungarian fiction 20th century; Short stories Hungarian

@FreeBooks

Posted in: #FreeBooks #FreeBooksIndia #FreeBooksApp #gg

Vote Up Vote Down   0 Reactions

Login to give Reaction!

Contributor: Ferenc M?ra

Produced by: Albert L?szl? from page images generously made available by the SZTE Miscellanea

T?M?RK?NY ISTV?N:

C?LSZER? SZEG?NY EMBEREK.

SAJT? AL? RENDEZTE ?S BEVEZET?SSEL ELL?TTA:

M?RA FERENC.

A D?LMAGYARORSZ?G HIRLAP- ?S NYOMDAV?LLALAT KIAD?SA

SZEGED, 1922.

T?M?RK?NY.

Az ?lett?rt?net?r?l besz?ljek? Nincs neki. ?lete k?ls? adataival - onnan kezdve, hogy sz?letett 1866-ban a cegl?di vas?ti ?llom?son, ?tk?zben ?s meghalt 1917 ?prilis 24-?n Szegeden, az Oroszl?n-utc?ban, amelyet m?r T?m?rk?ny-utc?nak h?vnak - nem lehetne megt?lteni egy oldalt. Heroikus lend?let, romantikus ?lethull?mz?s a p?ly?j?b?l csak ?gy hi?nyzik, mint a m?v?szet?b?l s tit?nkod?snak soha nyoma se volt egyikben sem. Ami emberi szemnek l?that? volt bel?le, a legpolg?ribb ?let volt ?s ha valamire b?szke volt, nyilv?n erre volt az. Tisztelte az Istent ?s a kir?lyt, ad?k?nyve ?s ?letbiztos?t?si k?tv?nye mind?g rendben volt, szerette a feh?r mell?nyt, a h?mozott sz?l?t, bar?ti ?sszej?vetelek amabilis konfuzi?it ?s zuhog? es?ben a friss sz?nt?sok k?zt val? kocsik?z?st; soha nem l?zadozott haragos sz?val a t?rsadalmi rend ellen, noha ?jf?l ut?n sokat kifigur?zta, sokra becs?lte fels?bb hat?s?ga elismer?s?t ?s minden ?r?ban megtudott volna halni a csal?dj??rt - ime, ez majdnem az eg?sz ember. M?g se eg?szen az, volt benne valami, ami mindenkit?l megk?l?nb?ztette a vil?gon ?s ak?rmennyire rejtegette, mindj?rt el?rulta a rendkiv?li embert. A boltozatos homloka tal?n, vagy a szemeiben vil?g?t? l?mp?s. Tal?n az ?tletek aranymuslinc?i, amelyekkel j?kedv?ben telerajzotta bar?ti k?r?t, tal?n a tiszta emberi j?s?g ellen?llhatatlan radi?aktivit?sa, de sehol semmi kisikl?s a rendes nyomt?vols?g? s?nekr?l, sehol semmi extra nagyvonal?s?g. ?letp?ly?ja szel?d ?s egyenletes foly?s? volt, mint a szegedi Tisz?? - a szab?lyoz?s ut?n. Kezdetben persze voltak kanyarod?sai ?s ki?nt?sei, hajnalok piross?g?t sokszor ringatta a t?kr?n ?s neki is volt gy?ngy?sen habz? z?ld ?rja, de hamar mederbe szokott ?s a folyam nem igen szerette, ha a patakot emlegett?k. Juventus ventus -, mondta mosolyogva ?s bocs?natk?r?n.

K?l?nben sem tartozott azok k?z? az emberek k?z?, akik idegen emberek el?tt szeretik nyitogatni sz?v?k fi?kjait, ahol finom port szit?lnak az ?vek anyafoh?szra ?s gyermekg?gy?g?sre, muzsik?s ?jszak?k sz?ml?ira ?s elfakult k?z?r?sokra, r?gi mel?di?kra ?s sz?nehagyott p?ntlik?kra. Valahol a sz?ve fenek?n ?r?k?sen zengett egy m?ly h?r? l?ra, de csak egyes-egymag?nak, soha a vil?g f?l?t ahhoz k?zel nem eresztette. Vannak ?r?k, akik azt is f?ljegyzik a j?vend? sz?m?ra, hogy mikor esett ki az els? foguk. T?m?rk?ny nem ezek k?z?l val? volt, szemre szem?lytelen m?v?szet?b?l neh?z volna megkonstru?lni az ?let?t. S amir?l ? maga nem tartotta sz?ks?gesnek besz?lni, ?lete sz?vet?ben mit tapogassa ak?r bar?ti k?z is, hogy melyik sz?l volt az egy?ni akarat?, melyik a k?ls? k?nyszer?s?g?, melyik a v?letlen?, ez? a nem el?gg? tisztelt, ismeretlen isten?, sorsunk egyed?l val? ur??, akinek minden haland? olt?rt emelhetne sz?v?ben? Azt hiszem, a magyar irodalom legf?k?pen neki k?sz?nheti T?m?rk?nyt. A der?k polg?rcsal?d, amelyikb?l sarjadt, sokkal jobban szerette, semhogy ?r?nak sz?nta volna. Steingasznern? nagyasszony eb?dl?je asztal?n ott voltak ugyan a n?met klasszikusok ?s a Gartenlaube is ott volt, de semmi v?tk?kkel e j? emberek r? nem szolg?ltak arra, hogy fiukb?l ?r? legyen. Galenus adja a kincseket, Justinianus a m?lt?s?gokat, ha ?r akar lenni a gyerekb?l - ?s ha ?pen nagyvend?gl?s lesz bel?le, mint az ?reg Steingasznerb?l, az se lesz eg?szen utols? mesters?g. S abban az id?ben a mak?i nagykorcsma a maga ?ri j?gereivel, sz?kszav? civiseivel, medvet?ncoltat? ol?hjaival, savoy?rd majmosaival, v?s?roz? szappanosaival, gazdag toront?li sv?bjaival, akik franci?ul besz?lnek, fuvarosaival, akik nagyon magyarul k?romkodnak, - ez az alf?ldi karav?nszer?j teljesen kiel?g?thette egy n?zel?d? term?szet? fi?cska ambici?j?t. S ha rossz esztend?k nem k?vetkeznek a csal?dra, Steingaszner Istv?n val?sz?n?leg eg?sz ?let?re ott marad a szerencsekerget? bar?berek k?zt, akiknek tarka mes?it moh? f?lekkel hallgatta s a csetl?-botl? parasztok k?zt, akikb?l k?s?bb a Halb?r F?rgeteg J?nosok gub?dzanak ki. De hol voltak m?g azok akkor! M?g Kolumbusuk el?rt hozz?juk, el?bb kereszt?l kellett mag?t r?gnia sanyar? esztend?k ?zetlen-m?zetlen k?sahegyein, tal?n mondhatom azt is: bismuthk?sa-hegyeken. Pist?nk n?h?ny gimn?ziumi oszt?lybizony?tv?ny?val a zseb?ben patik?ross?got tanult Kov?cs papusn?l, aki iskolasz?ki eln?k volt ?s v?d?m ?letb?lcsel?, sok k?nyve volt ?s sok ?ri bar?tja ?s a kis patik?rus inasnak sok hallani ?s l?tni val?ja volt lombikjai ?s feh?rgomb? fi?kjai k?zt. M?gis hamar beleunt a lapdacsgy?r?sba ?s katon?nak k?v?nkozott. Valahol l?tta az al??r?s?t Fluck Ferenc s?t?rnoknak, de a s?t?rnok sz?t t?bornoknak n?zte ?s elment hozz? megk?rni, hogy szerezze be valamelyik katonaiskol?ba. Milyen j?, hogy a t?bornok ?r - a szabads?gharc dics?s?ges hadasty?nja k?l?nben - csak s?t?rnok volt ?s Pist?nk k?nytelen volt visszasz?gyenkezni a herbatea-f?z?shez. Egyszer nekib?sult?ban m?rget is f?z?tt mag?nak, de szerencs?re nem j?l tudta a receptj?t ?s k?bult ?lm?b?l m?g az innens? parton fel?bredt.

Hogy mikor kezd?d?tt az ?r?i p?ly?ja? Az ilyesmit nem lehet meg?llap?tani, csak azokn?l, akik nem ?r?k. Az ?r?k? rendesen el?bb kezd?dik, mint amikor m?r ?k maguk is tudnak r?la. Tal?n meg lehetne keresni a Szegedi H?rad?ban az els? kezemunk?j?t T?m?rk?nynek, de nem sokra menn?nk vele. Kis tanyai k?ly?kr?l sz?lhat, aki elt?vedt a v?s?rban, vagy deres fahegyen diderg? mad?rr?l, vagy ny?l? orgon?n az els? bug?r?l. Ezek az ?r?k t?m?k, amelyeken mindny?jan tanultunk ?s m?g a cs?pp b?li cip?, amelyik a h?ban lemaradt a legpar?nyibb l?br?l. .

Free books android app tbrJar TBR JAR Read Free books online gutenberg

(0)

Login to post a comment!